Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. június 2. hétfő (6. szám) - Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló tör... - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
209 kívülre, vidéki nagyvárosokba, és látták, hogy húsz év alatt mit hoztak ki egyes városok magukból Budapesten kívül, és Budapest pedig ehhez képest mi lyen szerényebb eredményeket tudott elérni. Márpedig a lehetőségei, mint fővárosnak, mint mégiscsak olyan helynek, ahol a legtöbb GDP termelődik, a legtöbb személyi jövedelemadó, a legtöbb helyi iparűzési adórész folyik be az önkormányzatokhoz, sokkal nagy obb lehetőségei lettek volna. Volt egy nagy presztízsberuházás, amire Demszky Gábor minden pénzt el akart költeni, nem befejezni akarta, pénzt akart rá költeni, ez a 4es metró beruházás volt. És amikor például az Európai Unió azt mondta, hogy erre akkora forrást nem ad, mint amennyit Budapest főváros kért, akkor nem volt másik terve, amire ezt az összeget költeni lehetett volna megfelelő megalapozottsággal, hanem hirtelen kapkodtak össze ezt, azt vagy amazt. Azért mondom ezt, hiszen húsz év Demszkykorszak után igenis szüksége volt a Fővárosi Közgyűlésnek és a fővárosi politikának egy vérfrissítésre, hiszen eléggé siralmas volt az az állapot, amit az MSZP és az SZDSZ adott Budapestnek húsz éven keresztül. Mi négy évvel ezelőtt is egy olyan törvényjavaslatta l indítottuk a ciklust, amelyik hozzányúlt valamelyest az önkormányzati rendszerhez, mégpedig a képviselők, politikusok számának felezésével. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Pont az ellenkezője.) Akkor döntöttünk a parlament felezéséről is, de ha önök is v isszagondolnak, 1994ben Horn Gyula sokkal mélyrehatóbb változásokat hozott, hiszen az összes polgármester megválasztásának rendszerét megváltoztatta, minden összeférhetetlenségi szabályt is felpuhított. Az valóban egy nagyon nagy mértékű és átütő, az egés z ország minden önkormányzatát érintő módosítás volt. (Közbekiáltás a Jobbik soraiból.) Ehhez képest sokkal kisebb mértékű és elsősorban csak a fővárost, a fővárosból is csak egy területet, tehát nem a kerületek területét, hanem a Fővárosi Közgyűlés terüle tét érinti ez a módosítás. Szintén szerintem akár a politika iránt csak kevésbé érdeklődők számára is van egy olyan kifejezés a fővárosi politikában, amit mindig hallottak a 4es metró után, ez a fővárosi forráselosztási vita. Amikor a leginkább kicsúcsoso dott az, hogy a kerületek érdekei és a főváros érdekei miképpen ütköznek egymással, mik azok a feladatok, amelyeket a fővárosban keletkezett adóbevételekből a főváros oldjon meg fővárosi pénzből, és mik azok, amelyek a kerületekhez kerülnének, ez a vita ol ykor nem csak hetekig, hónapokig is elhúzódott, ez az alapját is megrendítette a mindenkori költségvetési tervezésnek, hiszen nem mindegy, hogy a forrásokat miképpen osztották el fővárosi szinten. És ez csak a jéghegynek a csúcsa volt, hiszen nyilván volt sok más olyan kérdés, amelyek kerületeken is átnyúlóak, de kerületi felelősség is van bennük. A helyi polgármesterek is kértek beleszólást, hiszen az ő sikerességüket is befolyásolta, hiszen az állampolgárok nem kérdezik meg, hogy az ottani parkolási, közb iztonsági vagy útkarbantartási feladat igazából fővárosi hatáskör vagy kerületi hatáskör; vagy lehet, hogy a járda még az önkormányzaté, a kerületi önkormányzaté, de az útpadka már a főváros feladatköre, és az egyiket felújítják, a másikat nem. Számtalan i lyen apró, pici, aprócseprő probléma adódott a főváros tekintetében is, amelyekre pontosan azért nem sikerült választ találni gyorsan, a forráselosztástól az útpadkáig, tehát az abszolút nagy mértékűtől a teljesen hétköznapi, tyúklépés méretű problémáig, mert ilyesfajta szembenállása volt a Fővárosi Közgyűlésnek vagy a fővárosnak és a kerületi önkormányzatoknak, amit az sem tudott föloldani, hogy olykorolykor egyegy polgármester azért bekerült és a Fővárosi Közgyűlésnek is tagjává vált, de ez nem oldotta meg intézményesen problémát. Lehet, hogy annak a kerületnek ez egy segítség volt, hiszen jobban tudta a kerületi érdekeket fővárosi szinten is képviselni, és az út, a járda mellett a padka is felújításra került, mert tudták harmonizálni ezeket a lépéseket , de rendszerszinten nem oldotta meg azt a problémát, ami a kerületek jogosítványai és a főváros lehetőségeinek az összeütközéséből származik. Valljuk meg, hogy ezeknek a vitáknak egy része már azért csökkent, hiszen a közigazgatás elmúlt négy évben való á talakításával ezeknek a hatósági hatásköröknek vagy akár anyagi lehetőségeknek egy része, például az intézményfenntartás átvételével átkerült állami fenntartásba. A
