Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. május 26. hétfő (5. szám) - Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
134 megnyugtatta a tekintetben, hogy ez egy technikailag kivitelezhető eljá rás, és ezért ezzel a későbbiekben probléma nem lesz, egy meghatározott menetrendben ez teljesíthető. Ennek alapján tehát a bizottság megtárgyalta a törvényjavaslatot, és elfogadásra javasolja az Országgyűlésnek 22 igen szavazattal és 6 tartózkodással. Kös zönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. A kisebbségi véleményt Bárándy Gergely képviselő úr ismerteti. Parancsoljon, képviselő úr! DR. BÁRÁNDY GERGELY, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ism ertetője : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Valóban röviden, olyan eseménysor zajlott le, amit Tuzson Bence képviselőtársam az imént felvázolt. Én egy picit bővebben szeretnék szólni azokról az érvekről, amelyek a módosító javaslat k apcsán elhangzottak a bizottság ülésén. Felemlegették ellenzéki képviselők azt - pontosan a módosító javaslat kapcsán , hogy nem derül ki a miniszterek hatásköre, illetve feladatköre a rendeletből, és erre világít rá egyébként az a valóban technikai módos ító javaslat, amiről képviselőtársam beszélt. Felemlegették azt, hogy a rendszerváltozásig gyakorlatilag példa nélkül az volt a gyakorlat az Országgyűlésben, hogy a minisztériumok felsorolása kapcsán nemcsak a felsorolást tartalmazza a törvény, hanem legal ábbis a főbb hatásköreit az egyes minisztereknek, ezt azonban ez a törvény nem tartalmazza. Felmerült a bizottsági ülésen az is, ha jól emlékszem, Schiffer képviselőtársam mondta ezt el, hogy álláspontja szerint a javaslat alaptörvényellenes éppen emiatt. Mi a magunk részéről, más ellenzéki képviselők ezt nem osztottuk, ugyanis az Alaptörvény valóban csak a felsorolásról rendelkezik, azonban meg kell említeni még egyszer azt, hogy valóban 24 év gyakorlata azt mutatja, és e tekintetben az Alaptörvény nem vál tozott a korábbi alkotmányhoz képest, hogy benne foglaltatik a minisztériumok felsorolása. Persze, lehet ezt távolabbról megközelíteni, gondolom, Schiffer képviselőtársam erre reagált, hogy valójában elvonjae a képviselők hatáskörét az, hogyha nem tudnak a Parlament falai között arról vitázni, hogy egyes minisztériumokhoz milyen feladatköröket rendel a törvény. (14.10) Valóban, itt már a képviselői beszédjognak a problematikája szóba jön, de erről hosszabban nem kívánok szólni azért, mert a bizottsági ülés en erről ilyen szinten szó nem volt. Az azonban megemlítendő, és ezt fölvetette ott több képviselő is, hogy rendeleti formában kívánják rögzíteni ezeket a hatásköröket, ami gyakorlatilag, és ennyi engedtessék meg, hogy hozzátegyem azt a félmondatot is, ami a bizottsági ülésen, de e körben nem hangzott el, hogy az elmúlt négy év gyakorlatához hasonlóan egyre jelentéktelenebbé kívánják alakítani az Országgyűlést. Itt is erről van szó, ezekről a hatáskörökről az Országgyűlés nem fog tudni vitát folytatni, hisz en rendeletben fogja az új kormány ezt meghatározni. Két probléma viszont a bizottsági ülésen konkrétan ezzel kapcsolatban fölmerült. Az egyik, hogy hogyan tudjunk véleményt nyilvánítani akkor egy ilyen javaslatról, ha végül is nem tudjuk azt, hogy tulajdo nképpen ki mit fog csinálni. Nem tudjuk azt például, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter - ugye, újabb tervek szerint nem államtitkár, hanem miniszter fogja ezt megtenni - vajon a teljes politikai irányítást magához fogja vonni, és a minisztériumok szinte csak végrehajtói lesznek az ott megfogalmazott politikai akaratnak - ami az elmúlt négy évben valami hasonló volt, nem vált nagyon a szakmaiság javára , vagy pedig ez nem így lesz. A másik, ami az elfogadás módja körüli probléma volt, és talán áll amtitkár úr is erről beszélt a legtöbbet, én magam is. Ugye, úgy nézne ki a törvény, hogy június 6án lépne hatályba ez a törvény, és június 6án lépne hatályba az a rendelet is, amelyik meghatározza majd a feladatköröket. Ez, hogy úgy mondjam, fizikailag csak két módon lehetséges. Az egyik, hogy június 6án éjfélkor ez a törvény