Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. május 13. kedd (4. szám) - Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat sürgős eljárásban történő általános vitája - ELNÖK: - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK: - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
108 tényleges operatív miniszterelnöki feladatokat Lázár J ános, a Miniszterelnökséget vezető miniszter fogja ellátni; Orbán Viktor gyakorlatilag elnöki funkciókat lát el, és ha így vesszük, akkor Áder János köztársasági elnök teljesen csak protokolláris szerepekre jut, mert a minisztériumon belül megvalósul az el nöki rendszer. A miniszterelnök nem operatív irányítója a kormánynak, azokat a feladatokat delegálja. Van egy másik, társadalomelméleti megközelítése is ennek. Max Weber ezt vezérelvű demokráciának mondja, és gondolom, hogy biztosan az Orbánkormány teoret ikusai ebből is merítettek, de azért felhívnám a figyelmet, hogy ő egész másra gondolt: ott a demokrácián volt a hangsúly, és a pártok vezéreinek a vetélkedéséről szól a Max Weberi vezérelvű demokrácia. Magyarországon az egy vezér - egy demokrácia megköze lítés tapasztalható. Tehát nem biztos, hogy a beterjesztett javaslat, ami - egyetértek Schiffer András frakcióvezető úrral - igazából egy joghézagot teremt, mert noha felhatalmazást ad, hogy rendeletben hozza meg a saját működésének a részszabályairól szól ó rendelkezést a kormány, a résznél nagyobb, a vázlatnál meg részletesebb kifejtés ide kellene hogy kerüljön törvényjavaslat formájában, és az nincs meg. Tehát itt van egy vázlat, van egy struktúra, aminek a keretében lábjegyzetben felhatalmazást adnak saj át maguknak, hogy majd rendeletben szabályozzák a részleteket, de ami a kettő között van, a lényeg, az nincs sehol. Tehát úgy tűnik, önök semmit nem tudnak ma a saját kormányzati struktúrájukról. Ez a vezérelvű demokrácia keretei között csak a vezérnek a p rivilégiuma, őneki van víziója az országról, ő majd június 5én bediktálja, nyilvánosságra hozza azt a kormányrendeletet, amelyben kifejti, hogy ő mire gondolt. Ehhez sajnos önöknek, többségi képviselőknek sem lesz semmi közük, és ami a demokrácia csorbulá sát jelenti, hogy a magyar parlament nem tudja megtárgyalni a kormányzati struktúra valódi tartalmát, a minisztériumok valódi működését, mert az egyszerűen nem kerül ide, kikerüli a Házat, kikerül a demokratikus tárgyalási lehetőség keretei közül. Visszaté rve a gazdasági kormányzásra: Szijjártó Péter, leendő külgazdasági és külügyminisztériumi felelős - mondjuk így, mert hogy mi lesz pontosan, azt még nem akarom én megelőlegezni - ékesszólóan beszélt, hogy a világ átrendeződésére, erős nemzeti érdekérvényes ítésre egy gyors reagálású kormányzati munkára van szükség. Való igaz, hogy lehetnek olyan válsághelyzetek a világban, mint most például a határainktól nem messze, Ukrajnában vannak, de a gazdaság logikája nem az orbáni gyorsnaszád logikája, hogy idefordul , odafordul, idelő, odalő. Ez csak arra alkalmas, hogy a gazdasági szereplők bizalmát aláássa. Pont fordítva van. A gazdasági kormányzás minőségét az határozza meg, hogy mennyire kiszámítható, mennyire stabil és mennyire jók az irányai. Ha valaki ilyen gyo rsan változtatgat irányt, azt nem lehet kiszámítani, arra nem lehet befektetést szervezni, abból nem lesz normális gazdasági működés, nem lesz gazdasági növekedés. Örömmel hallottam, amikor 2012ről ’13ra a kivitel 6 százalékos bővüléséről beszélt államti tkár úr, miközben a hazai fogyasztás stagnált vagy kismértékben csökkent, a GDP meg lényegében nem változott. Akkor lehet, hogy igaz az az 1000 milliárdos áfacsalás, amivel összefüggésben ki lehet mutatni egy virtuális exportnövekedést? Úgyhogy én szeretné m a makrogazdasági elemzés oldaláról is alátámasztani, ami egyébként az Eurostat részéről is már megerősítést nyert, hogy valószínűleg van itt egy 1000 milliárdos áfahiány mindenképpen. Hogy ez csalás eredménye vagy be nem szedés eredménye, vagy egyáltalán nem is jön létre az az áru, ez mélyebb elemzést igényel, de ha valós az a becslés, hogy itt volt 1000 milliárdos áfacsalás éveken keresztül, akkor ez azt jelenti, hogy a 6 százalék exportnövekedés az csak papíron létezik, lepapírozták, hogy az áfát vissza tudják igényelni. Egyébként úgy a nagyságrendek körülbelül stimmelnek is, mondom, a másik két eleméhez kell hasonlítani, a belső fogyasztás stagnálásához és a gazdaság stagnálásához. Tehát, ha ez a kettő stagnál, az export meg növekszik, az csak virtuális an lehetséges, azt lepapírozták, hogy az áfát meg tudják nyerni maguknak. Tehát itt lenne jelentősége, hogy a pénzügyminisztérium legyen önálló, tudjon megvalósítani egy következetes, kemény pénzpolitikát, hogy legyen a kormánynak árfolyamcélja, ne lebegje n a forint
