Országgyűlési Napló - 2014. Az Országgyűlés alakuló ülése
2014. május 6. kedd (1. szám) - Himnusz - Dr. Áder János köztársasági elnök köszöntője - Dr. Áder János köztársasági elnök javaslata a miniszterelnök személyére - DR. ÁDER JÁNOS köztársasági elnök:
4 politikusai alapoztak meg. Ebben a korszakban épült ez a nagyszerű épület is, amelyben önök most megkezdik munkájukat, és amelyet Európa egyik legszebb parlamentjeként csodál a világ. Mielőtt munkához látnának, kérem, engedjék m eg, hogy Deák Ferenc gondolatait ajánljam figyelmükbe, azokat, amelyeket azt követően mondott, amikor negyedik alkalommal választották országgyűlési képviselővé 1872 júniusában. „Ha visszatekintünk a múltra, örömmel kecsegtetem magamat azon hittel, hogy ha zánk sorsa javult. De nem elég, nem szabad csak a múltra tekinteni. Tekintenünk kell főképp a jövőre, és akkor, ha nem riadok is el, de mégis aggódva nézek azon nagy tömegére a teendőknek, melyek a hazában szükségesek, és melyek nálunk még hiányoznak.” Tis ztelt Országgyűlés! Az április 6ai választás a rendszerváltást követő hetedik szabad választás volt. Hetedik - mégis az első. Önök az első olyan képviselők, akiket a nemzet egésze választott, akik olyan választáson jutottak mandátumhoz, amelyen határainko n túl élő honfitársaink is kifejezésre juttathatták politikai nemzetükhöz való tartozásukat. Önök az elsők, akik az új választási törvénynek köszönhetően nemcsak egy kisebb létszámú és reményeink szerint hatékonyabban működő törvényhozásban kezdik meg munk ájukat, hanem egy olyan új összetételű Országgyűlésben, amelyben nemzeti kisebbségeink szószólói is helyet kapnak. És önök alkotják meg az első olyan Országgyűlést, amelynek tagjai Magyarország új alaptörvényére teszik le esküjüket. Meggyőződésem, hogy ápr ilis 6án a választók világos üzenetet fogalmaztak meg az új Országgyűlés számára, üzenetet, miszerint lezártnak tekintik a múlt terméketlen politikai vitáit. Nem érdemes vitát folytatni arról, hogy Magyarország köztársaságe, hiszen alaptörvénye ezt egyér telműen kimondja. Nem érdemes terméketlen vitákat folytatni arról, hogy új alaptörvényünk kiálljae a jogállamiság próbáját, hiszen a választók egy demokratikus választáson egyértelműen állást foglaltak erről. És nem érdemes terméketlen vitákat folytatni a rról sem, hogy a modern, XXI. századi szabad Magyarország vállale bármiféle közösséget a múlt diktatórikus államberendezkedéseivel és azok embertelen és megbocsáthatatlan bűneivel, mert a válasz egyértelmű: nem vállal. Sem a fasizmusnak nevezett nemzetisz ocialista, sem a szocializmusnak nevezett kommunista rezsimek fájdalmas, magyar életek százezreit követelő és milliókét megnyomorító örökségét nem iktathatjuk ki történelmünkből. Nekünk, mai magyaroknak legfeljebb egyetlen dolgunk lehet ezzel: hogy az egye tlen tisztességes utat választva lélekben valamennyien az áldozatok oldalára állunk. Nincs és nem lehet olyan ok, amely jogossá, elfogadhatóvá vagy megengedhetővé tenné, hogy akár származása, vallása vagy társadalmi hovatartozása miatt, vagy bármely más ok ból a magyar nemzet bármely tagját megbélyegezzék. Mint ahogy olyan sem létezhet, olyan ok sem létezhet, ami jogossá, elfogadhatóvá vagy megengedhetővé tenné, hogy származása, vallása, társadalmi hovatartozása miatt bárki is úgy érezze, hogy törvényeken fe lül áll, és ezért nem vonatkoznak rá a nemzet tagjainak békés együttélését biztosító szabályok és kötelezettségek. Kívánom, hogy a Magyar Országgyűlés valamennyi pártja és képviselője ennek tudatában végezze munkáját. Ezek az alapelvek biztosítják nemzetün k egységét. Tisztelt Országgyűlés! Ha az elmúlt 25 évre visszatekintve, Deák Ferenc intését megfogadva rövid számvetést végzünk, és azt kérdezzük, mit akart, miben hitt a rendszerváltás Magyarországa, a lényeget valójában két szóban is megragadhatjuk: Magy arország polgárai szabadságot és jólétet akartak. Szabadságot, vagyis a hazánkban állomásozó szovjet csapatok kivonását. Szabad választásokat, szabad vállalkozásalapítást, szabad sajtót, szabad kulturális életet és a határok szabad átjárhatóságát. A szabad ság nemzeteként Európa és a világ szabad országaihoz akartunk tartozni a kommunista blokk börtönszerű bezártsága helyett. (10.20) A szabadság mellett pedig jólétet akartunk, és abban bíztunk, hogy ha nem is azonnal, de belátható időn belül felzárkózhatunk NyugatEurópához. És abban az értelemben is jólétet akartunk, amit a mindennapi élet és közállapotaink nyugalma képes biztosítani országunk valamennyi polgárának.
