Országgyűlési Napló - 2014. Az Országgyűlés alakuló ülése
2014. május 6. kedd (1. szám) - A Nemzeti Választási Bizottság elnökének beszámolója a Nemzeti Választási Bizottságnak az országgyűlési képviselők 2014. évi választásán végzett tevékenységéről, valamint a Nemzeti Választási Iroda elnökének beszámolója a 2014. április 6-án megtartot... - DR. PATYI ANDRÁS, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke:
11 elősegítése érdekében indokoltnak tartottuk a Ve.nek a politikai reklá m és a politikai hirdetés fogalmára, illetve közzétételére vonatkozó szabályainak értelmezését 2/2014. számú iránymutatásunkban. Külön értelmeztük a jelölő szervezetek kampányidőszak, illetve a jelöltállítási időszak során történő névváltoztatásának kérdés ét, hangsúlyozva, hogy a jelölő szervezetek neve olyan különleges adat, amellyel a választópolgár közvetlen kapcsolatba kerül, ezért annak megváltoztatása a választópolgári akaratra is hatással van. Az ajánlások ellenőrzésére vonatkozó szabályok kapcsán me gállapítottuk, hogy az ajánlást adó választópolgár személyes adataival összefüggő, a teljes körű központi névjegyzéki adatokkal való megegyezés szó szerinti, mérlegelés nélküli alkalmazása éppen hogy nem segítené a választópolgári akarat kialakítását, hane m azt akadályozná. Az iránymutatás taxatív felsorolásban rögzítette, melyek azok a központi névjegyzék adataihoz képest csekély mértékű eltérések, amelyek nem eredményezik az ajánlás érvénytelenségét; így például: a doktori cím fel- vagy fel nem tüntetése, anyja neve, édesanyjának második keresztneve, és így tovább. Az alaptörvény és az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény rendelkezései alapján a demokratikus jogállam történetében először gyakorolhatták választópolgárok vála sztójogukat az 1920. évi trianoni békediktátum és az azt megerősítő 1947. évi párizsi békeszerződés következtében Magyarország határain kívül rekedt honfitársaink. A szavazás alkotmányos és eljárásjogi alapelveivel összhangban történő joggyakorlás elősegít ése érdekében a levélben szavazás szavazólapjának és azonosító nyilatkozatának külképviseleten való leadásáról szóló iránymutatásunkban rögzítettük a levélben szavazás és a helyszíni, szavazóhelyiségben történő szavazás eltérő szavazási rendjének következm ényeit. Kiemelendő még az úgynevezett relatív területi kampánytilalom, az úgynevezett „150 méteres” szabály egyes kérdéseiről szóló, 11/2014. számú iránymutatás, amely elemezte, értelmezte, meghatározta azokat a tevékenységeket, amelyek a szavazóhelyiségek bejáratától 150 méteren belül nem folytathatók a kampánycsend megsértése nélkül. A Ve. rendelkezéseinek megfelelően a 106 egyéni választókerületi választási bizottság 2014. április 12én megállapította a választás egyéni választókerületi eredményé t. A választási bizottságok felkészült és a választási jogszabályoknak megfelelő munkavégzése, a választási szervekbe vetett közbizalom megnyilvánulása és a viszonylag mérsékeltnek mondható kampány folytatása eredményeként értékelhető az, hogy mindösszesen 5 jogorvoslati kérelem érkezett az NVBhez az egyéni választókerületi eredményt megállapító döntések ellen, míg egy kifogás általánosságban az alaptörvényben foglalt rendelkezésekből kiindulva vitatta az egyéni választókerületi eredményeket. A bizottságun k egy fellebbezés esetében találta megalapozottnak a szavazatok részbeni újraszámlálására irányuló indítványt, hangsúlyozva, hogy önmagában az első és második helyen végzett jelöltek közötti kisszámú szavazatkülönbség, illetve az érvénytelen szavazatok mag as aránya nem szolgálhat alapul a szavazatok automatikus újraszámolásának elrendeléséhez. A Kúria, megerősítve álláspontunkat, rögzítette, hogy az eredmény elleni jogorvoslati eljárás keretében - figyelemmel a kérelmet előterjesztők korlátozott bizonyítási helyzetére - a delegált szavazatszámláló bizottsági tagok nyilatkozata elegendő bizonyítékul szolgálhat az eredmény megállapítása során bekövetkezett jogsértés alátámasztásához. Az egyéni eredmény elleni jogorvoslati kérelmeket elbíráló döntéseink ellen h árom esetben kérelmezték a Kúria eljárását. Két esetben a Kúria érdemben vizsgálta a felülvizsgálati kérelmet, és az NVB határozatát valamennyi vitatott esetben törvényesnek ítélte meg, míg egy esetben érdemi vizsgálat nélkül utasította el a bírósági felül vizsgálati kérelmet. Az egyéni eredmények jogerőre emelkedését követően, 2014. április 23án a bizottság megállapította a szavazás országos listás végeredményét, és megállapította, hogy ez alapján mely 93
