Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. február 3 (339. szám) - A Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - BALCZÓ ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
85 arányban - a megújuló energiák té rnyerését, ehhez hozzátéve a vízenergia felhasználását is; erről Kepli Lajos képviselőtársam is fog beszélni. De tegyük fel a kérdést: szélenergia - milyen lehetőségek vannak? Jelenleg 500 megawattnyi teljesítmény van, ezzel a 12 tagországból, amely 2004 u tán csatlakozott, a negyedik helyen állunk egyébként. De miért nem több? Mi az akadálya ennek? Magyarországon az átlagos szélsebesség 24 méter/szekundum átlagban. Gyakorlatilag a Kisalföldön és a Mosonisíkságon kívül nincsen olyan terület, ahol olyan mér tékű lenne, hogy valamennyire is gazdaságos módon lehessen szélerőműveket használni. Energianövényt lehet vetni, szelet nem lehet vetni. Ráadásul, aki szelet vet, vihart arat, és a viharos szélben már megint nem lehet használni a szélturbinákat. De hát a s zabályozás kérdése is egy lényeges szempont. A beépített kapacitásunk körülbelül 10 000 megawatt körüli, ami adott esetben rendelkezésre áll - figyelembe véve a karbantartásokat , 8000 megawatt. A szélerőművek teljesítményét addig a szintig lehet csak egy rendszerben növelni, ameddig alapvető szabályozási kérdéseket nem vet föl. Mert a szélturbinák nem akkor adják a legtöbb energiát, amikor a teherelosztás szempontjából erre van szükség, hanem amikor éppen úgy fúj a szél. Ezért szabályozási alapokból Magya rországon jelenleg körülbelül 8001000 megawatt az a felső határ, ami szabályozási szint alapján még a rendszerben elfogadható. Egyetlen megoldás van a tárolásra: a szivattyústurbinás erőművek. Erre azt halljuk szintén az LMPtől, környezetvédőktől, ez má r nem lehet, tehát szivattyústurbinás erőművet nem lehet létesíteni. Tehát megkérdezem: ezt a kieső energiát, ami 2030ig 5000 megawatt plusz a paksi 2000 megawatt, hogyan lehet pótolni szélenergiával, amikor a magyar rendszerben ennek 800 megawattnál van a határa? Természetesen beszélhetnénk a napenergiáról is, de itt van a legnagyobb szakadék a lehetőségek és a realizálható energiatermelés között, mert azért az árról se feledkezzünk el. Tehát, amikor azt mondjuk, hogy energiabiztonság, azt azért értsük a fogyasztó szempontjából, és ha csupa olyan energiára váltanánk át, ami az elmondottak alapján kapacitásban, technikailag nem is képes, hogy helyettesítsen, ez az ár olyan magas lenne, hogy ettől kezdve aztán lehetne rezsicsökkentésről beszélni, a fogyaszt ó számára megfizethetetlen. És, ha már környezetvédelmi szempontokat említettem: az atomenergia tiszta energia. Hadd hívjam föl a környezetvédők figyelmét - mert mi is azok vagyunk : “Bolygómentő szerepben a nukleáris energia” címmel négy kiemelkedő, körn yezetvédelemre szakosodott amerikai tudós, köztük a NASA szakértője, a Massachusetts Institute of Technology szakértője nyílt levelében álltak ki a nukleáris energia hasznosítása mellett, megdöbbentve mindazokat, akikkel ők együtt dolgoztak környezetvédőké nt, mert világossá tették, hogy a nukleáris energia széles körű használata fordíthatja meg a bolygó fennmaradását veszélyeztető folyamatot, a klímaváltozást, és ezt jelenleg a megújuló energiák használata önmagában nem tudja megoldani. Környezetvédők az at omenergia mellett - azt hiszem, hogy célszerű ezt is figyelembe venni. Az első kérdésre a Jobbik válasza: nem lehet kiváltani a következő évtizedekben Magyarországon a nukleáris energiát. A következő kérdés: a szerződésben meghatározott konstrukció támogat andóe? Mi a hiányossága? És mik a Jobbik elvárásai a továbbiakban? A Jobbik 2009es európai parlamenti választási programjában már tavasszal világosan a paksi bővítés mellett foglalt állást, és tegyük hozzá, ugyanebben a programban már az orosz gazdasági kapcsolatok erősítéséről beszéltünk. Mi az előnye ennek a konstrukciónak? Az egyik előnye, hogy száz százalék állami tulajdonban marad, hiszen éppen a magyar lakosság javára ez az állami tulajdon a feltétele annak, hogy valóban az energiaár alacsony maradh asson. A másik, amiről sajnos - és ezt kell mondanom - kevés pontos adatot tudunk, a 10 milliárd hitel plusz 2 milliárd saját forrásra tervezett beruházási összeg, amely így összesen 12 milliárd forint. Mindenesetre arról van adatunk - sajnos részletes szá mítás híján csak közelítést tesz lehetővé , hogy körülbelül 3,9 és 5 százalék közötti kamatra számíthatunk 2023 után fizetve, és egy hosszú távú hitel, ami így alapadatban kedvező.
