Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. február 3 (339. szám) - A Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - BALLA MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
79 Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor arról beszélünk, azt vitatjuk, hogy vane a kormánynak valamilyen mulasztása vagy valami mulasztás az Országgyűléssel kapcsolatban, úgy gon dolom, hogy miután az egyezmény elő volt készítve, ráadásul egy 2009es felhatalmazással is rendelkezett, illetve az előkészítés felhatalmazásával, másrészt pedig a 2011es nemzeti energiastratégiában is jelentősen szerepel Paks ügye, úgy gondolom, hogy ez eket az eljárási rendeket a kormány megtartotta, és tulajdonképpen most azért vagyunk itt, hogy megtárgyaljuk ezt a nemzetközi egyezményt, illetve ezt a keretmegállapodást. Ha megnézzük azt is, hogy a GyurcsányBajnaikormányok annak idején miért is voltak sikertelenek, ebben részben szerepet játszott Magyarország versenyképességének az egyik fő problémája, a magas energiaárak. Éppen ezen a héten fogunk dönteni a harmadik rezsicsökkentésről, ezzel is biztosítva azt, hogy a háztartások számára csökkenjenek a z energiaárak. Hosszú távon azonban csak akkor lehetünk sikeresek, ha a vállalkozások számára is csökkenhet az energia ára. A helyzet az, hogy a jelenlegi villamosenergiakapacitások a jelenlegi igényeket sem tudják kielégíteni, és akkor még nem beszéltünk sem a jövőbeni beruházásokról, sem az árképzésről. Magyarország energiaszükséglete jelenleg mintegy 62 százalékban fosszilis energiahordozók importjára támaszkodik. A saját magunk által előállított áram túlnyomó hányadát a Paksi Atomerőmű termeli meg. Tud valevő, hogy az atomerőmű jelenleg működő blokkjai 2032 és ’37 között fokozatosan leállnak, és azt is lehet tudni, legalábbis a 2009es országgyűlési határozat szerint, hogy az új blokk létesítéséhez legalább 11 év szükséges. Mi azt javasoljuk, hogy Magyar ország a villamos energia előállításában továbbra is támaszkodjon az atomenergiára, többek között azért, mert az atomenergiával termelt áram ára kiszámítható, stabil, és nincs kitéve az olaj- és a gázárak hektikus ingadozásának. Mi is támogatjuk a megújuló k arányának növelését, és remélhetően hozzá is járulnak majd energiafüggőségünk további csökkentéséhez. De erre a jelenlegi műszaki megoldások mellett belátható időn belül csak atomenergiával együtt leszünk képesek. Még így is importra fogunk szorulni, csa k a jelenleginél jóval kisebb mértékben. Ami az előttünk fekvő egyezményt illeti, ez a rendszerváltozás utáni időszak egyik legnagyobb infrastrukturális beruházása, ami legalább 3 milliárd eurónyi megrendelést jelent a magyar vállalati szektor számára, és legalább 1 milliárdos adóbevételt a magyar államkassza számára, miközben munkahelyek ezrei fognak létrejönni. Az egyezménnyel kapcsolatban többféle kritika is megfogalmazódott, különösen a bizottsági üléseken. Ezeket érdemes külö n kezelni, mert vannak, akik úgy beszélnek az atomenergiáról, mintha az valami idejétmúlt dolog lenne, és azt mondják, hogy Magyarországon nincs szükség atomerőműre vagy annak fejlesztésére. Nekik szeretném jelezni, hogy jelenleg az Egyesült Államokban hár om, NyugatEurópában pedig két atomerőmű épül. Mégis én ezt egy nagyon következetes álláspontnak tartom, igaz, hogy ők 2009ben még nem voltak itt a parlamentben, amikor ezt az ügyet megvitattuk. De azért is felvet egy fontos kérdést, vajon az jóe Magyaro rszágnak, ha importálja az áramot, vagy az, ha exportálja, ha csökken vagy ha nő a függősége, ha sokkal magasabb áron megvásároljuk azt az áramot, amit egy olyan naperőműben termelnek, amely nem a magyar gazdasági növekedéshez járul hozzá, ami nem Magyaror szágon teremt munkahelyet, vagy ugyanezt az áramot mi magunk állítjuk elő olcsóbban. Miért jó az bárkinek is, ha ezek a beruházások nem Magyarországon, hanem NyugatEurópában valósulnak meg? Az egyezmény megkötését kritizálók egy másik csoportja pedig azza l vádolta a kormányt, hogy valamiféle titkos paktumot kötött. Itt részletezném azt, hogy a kormány az Országgyűlés 2009 márciusában adott felhatalmazása alapján járt el az elmúlt években, amit az MSZP akkor jelen lévő 181 képviselőjéből 180an meg is szava ztak. Az országgyűlési határozatban pedig szerepel, hogy az Országgyűlés előzetes elvi hozzájárulást ad a Paksi Atomerőmű telephelyén új blokkok létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez. Csak jelzem, hogy ez a határozatbővítésre adott
