Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. február 3 (339. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
134 DR. GAUDINAGY TAMÁS (Jobbik) : Köszönöm szépen, elnök úr. Annyiban pontosítanom kell, hogy valószínűleg egy technikai elírás történt. Tehát Európa Tanácsról van szó jelen esetben, az Európa Tanács parlamenti közgyűléséről, amely magyar delegáci ójának tagja vagyok, ha jól számoltam, immáron a 15. ülésszakon vettem részt most januárban a múlt héten. Ennek az ülésszaknak az eseményét szeretném röviden felvillantani és egyben a tanulságokat is levonni, a címben rejlő végkövetkeztetést már meg is elő legezem. Az a szervezet, amely 47 tagállamot tömörít, az európai emberi jogi egyezmény bázisán arra hivatott eredetileg a páneurópai eszme jegyében, hogy egyfajta európai jogvédő szervként, kormányközi, parlamentközi együttműködés keretei között tüsténkedj en azon, hogy egymást tisztelő államok tartsák be az alapvető emberi jogokat, legyenek figyelemmel a jogállamiság alapelveire és a demokrácia alapvető követelményei érvényesüljenek. Szép dolgok ezek, gyönyörű dolgok ezek, a gyakorlatban viszont azt kell lá tni, hogy a politikai elfogultság mentén dolgozik ez a szervezet. Most már ez a sokadik ülés meggyőzött arról, hogy már odáig eljutott a helyzet, hogy például velem szemben, mint emberi jogokért kiálló nemzeti jogvédő képviselővel szemben olyan drasztikus intézkedéseket foganatosítottak, amit még itt a Magyar Országgyűlésben sem vezettek be eddig. Remélem, Európában nem is fogjuk átemelni ezt a megoldást. Mégpedig egy teljes ülésszakra megfosztottak a felszólalás jogától, tekintettel arra, hogy tavaly decem berben Göncz Kinga, az Európai Parlament LIBE szabadságjogi bizottságának alelnök asszonya volt meghíva a párizsi jogi bizottság ülésére. Ennek tagja voltam és kinn voltam ezen az ülésen. Én kritizáltam ezt az ötletet, hogy éppen őt hívjuk meg, aki a szemk ilövő Gyurcsánykormány tagjaként gyakorlatilag nem tett semmit annak érdekében, hogy megakadályozza a 2006 őszi rendőrterrort. Ellenkezőleg, nemhogy nem tett semmit, ráadásul még azóta is mentegeti ezeket a tömeges brutális jogsértéseket, illetve vitatja, hogy ezek egyáltalán megtörténtek és legendának tartja őket. Ne is időzzünk sokkal többet nála. Mindenesetre ez önmagában elég volt, hogy belém fojtsa a szót a levezető elnök a bizottsági ülésen, majd pedig ezt JeanClaude Mignon néppárti elnök úgy honorá lta, hogy megfosztott a szólás jogától. Az ülésszaknak volt az első nagy eseménye egyébként az elnökválasztás, a parlamenti közgyűlés elnökének választása, amely Magyarország számára nagyon rosszul sült el. Egy luxemburgi liberális képviselő asszony lett a z elnök, madame Anne Brasseur, aki mindjárt liberális énjét megmutatva nem változtatott ezen a diktatórikus döntésen, noha megkértem őt a plenáris ülésen mindjárt ügyrendi kérdésben, hogy tegye már meg, hogy visszavonja ezt a törvénytelen intézkedést, és a demokrácia házában biztosítja a lehetőséget, hogy elmondhassam a véleményemet. Sok érdekes esemény volt. Szerettem volna például megkérdezni Martin Schulz európai parlamenti elnöktől, hogy vajon miért zajlik így és ebben a formában Magyarország gyarmatosí tása, és a Tavaresjelentés milyen körülmények között került elfogadásra, hogy gondolják ezt összeegyeztethetőnek a jogállamiság elveivel. Miután belém volt fojtva a szó, ezért ezt törvényes keretek között nem kérdezhettem meg, hanem inkább csak egy perfor mansz keretében figyelmeztettem arra, hogy így bizony nem volt helyes ez a megoldás. Természetesen megint felhívták a figyelmemet arra, hogy nem járok el jól. Martin Schulztól azt is megkérdezte egy svéd liberális képviselő aggódva, hogy minden jel arra mu tat, hogy az euroszkeptikus, eurorealisztikus pártok 40 százalékát fogják elfoglalni az Európai Parlament padsorainak, és ez szörnyű jövőkép, mit kell vele tenni. Schulz azt mondta, hogy több szociális kohézió, több szolidaritás és harc az ifjúsági, a fiat alkori munkanélküliség ellen. Persze, az Európa Tanács tesz mást is. Meghirdették a “No hate speech” mozgalmat, amelynek lényege az, hogy mindenfajta gyűlöletbeszéd ellen fel kell lépni. Ezt a jelentést egyébként 842 arányban fogadták el. A két ellenszava zatból én voltam az egyik, a másik egy holland szabadságpárti képviselő. Volt jelentés a bevándorlókról, mint kedvező előnyt hozó tényezőkről Európa életében, volt szó az ukrajnai helyzetről, ahol egyébként a rendőrt verő tüntetőket lényegében istenítették ,
