Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. február 3 (339. szám) - A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Jakab István): - FÖLDESI GYULA jegyző: - ELNÖK (Jakab István): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
131 nagyo n fontos a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatot a Ház elé hozni?! Tehát valaki mondja már meg, hogy mi az a szorító, másként megoldhatatlan társadalmi érdek, amelyik most ez zel a törvénnyel kell hogy megoldást nyerjen. Megmondom őszintén, a válaszra azért kíváncsi vagyok, majd remélem, államtitkár úr azért ad egy választ az időzítéssel kapcsolatban. Hozzáteszem, az indokolásban nincs, de ezt már megszoktuk, az indokolás nem s zokta az ilyen apró részletekkel fárasztani a megfáradt parlamenti képviselőt. Nyilván nekünk valahogy ki kell találni, ezek szerint, valahogy a sorok között olvasva, hogy mi az igazi ok, mi az igazi ösztönzés. Hát én megpróbálom kitalálni, engedelmével. U gyanis február 6án, csütörtökön az Országgyűlés napirendjén egymás után szerepel ez a javaslat, a kollektív befektetési formákról szóló javaslat, utána a bizalmi vagyonkezelőkről szóló javaslatnak a módosító javaslatai. Tehát megvárták, most már én kitalá lom, a bizalmi vagyonkezelőkről szóló törvény módosító javaslatainak a döntését, megvárták ezzel a bizonyos kollektív befektetési formákról szóló javaslattal. Mi a dolog lényege? Megpróbálom nagyon leegyszerűsítetten mondani. Lehet, hogy kicsit - hogy mond jam? - túlzottan is karcos lesz ez a megfogalmazás: arról van szó, hogy az elmúlt 23 vagy 24 év során eredeti tőkefelhalmozás útján szerzett, mondjuk így finoman, durvábban: elrabolt, elorozott, felhalmozott vagyont most kifinomult technikákkal, külföldről jövő tapasztalatok igénybevételével lényegében magas szinten fialtatják, hasznosítják azok, akik ennek a bizonyos újraelosztásnak a nyertesei voltak. Körülbelül erről szól a történet. Aki a névsorra kíváncsi, üsse fel Magyarország első 100 leggazdagabb em berét tartalmazó kiadványt, majd folytassa a sort a második százzal, és így tovább, majd persze folytassuk a sort azokkal, akik nincsenek benn az első százban, mert esetleg, mondjuk, úgy gondolják, hogy nem is kéne megmutogatni azt a vagyont, amit felhalmo ztak. Ugye ez egy komplex törvénycsomag, saláta, ahogy szoktuk mondani. Ugye, hát ezt a jogalkotási törvény természetesen nem igazán szereti, még az önök jogalkotási törvénye sem támogatja ezt a fajta törvényalkotási metódust. A Magyar Nemzeti Bankról szól ó törvénybe is így belepiszkálnak, ráadásul óriási vitákat váltott ki európai színtéren, támadták ezzel önöket. Megmondom őszintén, hogy Magyarországot védtem az Európa Tanácsban minden alkalommal, még ezért a törvényért is kvázi én tartottam ott kinn a há tamat, de a lényeg az, hogy most megint hozzányúlkálnak. Megmondom őszintén, hogy a befektetés mint úgymond fogalom, nem egy ártalmas dolog. Nyilván nehogy félreértse valaki. Tehát nem arról van szó, hogy most valamifajta, tényleg túlhajtott antikapitalist a hőzöngésről lenne szó. Nyilván kellenek ezek a különböző formák, de miért kell most egy újat kitalálni? Mitől jobb, mitől lesz jobb? Nem adnak választ, azt mondják, hogy van egy európai uniós irányelv, ezt át kell ültetni, de rossz ez az élet, istenem, á t kell ültetnünk. Mondják már meg, hogy elvégezték azt a vizsgálatot, hogy mint tudjuk, minden irányelv átültetése esetén van egy mozgástere a tagállamoknak, hogy szűken, tágan, közepesen, milyen terjedelemben kívánják befogadni vagy átültetni ezt a javasl atot. Óriási csaták zajlanak, megmondom őszintén, az Európai Parlament például holnap fog szavazni arról a jelentésről, amely értékeli a korábbi évek jogalkotási és törvényátültetési gyakorlatát a tagállamokban, és azt állapítja meg ez a jelentés többek kö zött, hogy itt a tagállamok többsége nagyon keményen védi a nemzet érdekeit, és renitenskedik folyamatosan, tehát nem azzal véteti észre magát, hogy hanyatthomlok megpróbál átültetni irányelveket, hanem kivárnak, ehhez taktikáznak. Addig, amíg be nem ülte tik a nemkívánatos vagy nem szimpatikus irányelvet, addig megalkotnak gyorsan egy olyan saját nemzeti jogszabályt, amellyel azt a védett területet, mondjuk, körbebástyázzák. Nagyon megy itt a macskaegér játék, több száz, több ezer kötelezettségszegési elj árás van folyamatban, mindig ilyen szitokszóként hangzik el, hogy mert, ha Magyarország nem viselkedik jól, akkor kötelezettségszegési eljárás indul. És akkor mi van? Gyakorlatilag körülbelül ezt mondják a németek, franciák, olaszok, minden magára adó tagá llam ezt mondja, és teljesen jogosan mondják. Tehát bocsánat, nem érv az, elnézést kérek, nem érv az ma már, hogy mert ez egy irányelv, amit át kell ültetni. Tehát tessék mondani
