Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. február 3 (339. szám) - A Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Jakab István): - KŐVÁRI JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (Jakab István): - DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
129 Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselők! Ha szabad egy jav aslattal élnem az LMP képviselői felé: mondjuk, nézzék meg a pénteki Financial Times címlapját. Többek között a Nemzetközi Energia Ügynökség vezetője nyilatkozik, és idéz két számot, amit idéznék. Európában a villamos energia ára az ipar számára - az Egyes ült Államokkal összehasonlítva - kétszeres. A gáz ára pedig háromszoros. És az a cikk címe egyébként, hogy azzal a politikával, amit itt folytatunk, azzal húsz évig ez a különbség még fennáll. Nem tudom, világose? Európa - köztük Magyarország - gazdaságai óriási versenyhátrányban vannak azzal az Egyesült Államokkal szemben, amelyik fele- vagy harmadannyiért tudja ezeket energiákat előállítani. Kérdés az, hogy miből adódik ez. Két oka van ennek. Az egyik az energiaellátás. Európa túlságosan erősen hagyatkoz ik a gázra, nevezetesen az Oroszországból és KözépÁzsiából érkező gázra. Ez az egyik probléma. Kettő. Különböző szabályozások miatt - részben persze az európai zöldek meg hozzá hasonló pártok miatt - a palagázkitermelés Európában eléggé jelentéktelen, eg yedül Lengyelországban van erre lehetőség. A palagáz nyomja le egyébként az Egyesült Államokban az energiaárakat, részben ez is az egyik tényező. A harmadik pedig az, hogy Európában különböző okok miatt - ezek javarészt politikai okok egyébként - a nukleár is energiával szemben ilyenolyan szembenállás tapasztalható. Aztán van egy szabályozási ága ennek a történetnek. Az egyik volt az ellátás, a másik a szabályozás. Tehát Európában olyan energiaszabályozást vezettek be, és olyan energiaszabályozás működik al apvetően az önök által rendkívül preferált alternatív, zöld- és hasonló energiákkal, amelyeknek árfelhajtó hatása van. Nem tudom, ismerte a feedin tariff, amely arról szól igazából, hogy sajnos a szél akkor fúj, amikor fúj, a nap pedig akkor süt, amikor süt. Ebből pedig egy dolog következik: olyan szabályozást vezettek be Európában, amelyik szerint ezeket az energiákat, mivel tárolni nem lehet, rá kell engedni a hálózatra, és addig azok az erőművek, amelyek folyamatosan tudnak termelni, várnak. Ez önmagáb an egyébként 20 százalékos energiaárfelhajtással jár Európában. És van még ezenkívül jóval több. Nem tudom, hogy feltűnte az LMPs képviselőknek, hogy legutóbb éppen Wolfgang Schaeuble nyilatkozta azt - és a németek ezt döntik egyébként , hogy az altern atív energiákra eddig adott támogatásokat visszavágják. Kettő. Németország jelen pillanatban kötelezettségszegési eljárással és tiltott állami támogatási eljárással néz szembe Brüsszellel, merthogy államilag támogatják az alternatív energiákat. Még pontosa bban: akkor, amikor az ipar átveszi ezeket az alternatív energiákat, akkor a közte lévő különbséget, hogy ez mégiscsak kifizetődő legyen az iparnak, azt az állam fizeti meg. Magyarul: jelenlegi technológiai színvonalon - én szeretem ezt a naródnyik megoldá st, amit önök mondanak, kisközösség tartsa el magát, és így tovább, ez mind rendben van; de a jelenlegi technológiai színvonalon - az alternatív energiák előállítása nem kifizetődő, csak uniós vagy országos szubvencióval lehetséges. Azért mégiscsak kérdeze m, hogy a napelemnél hogyan lehet az, hogy a napelem gyártása, előállítása többe kerül, mint amennyi energiát az életben a napelem működése során megspórol. Akkor ott valami nem stimmel. Hadd idézzem már, ha egyszer itt tartunk, a Financial Timesból azt a közgazdászt, aki, ahogy említettem, a Nemzetközi Energia Ügynökséget képviseli, és a végső következtetése pedig a következő: Európának nagyobb szerepet kell helyezni a nukleáris energiára, a palagáz kitermelésére… (Dr. GaudiNagy Tamás: Ki írta a cikket? P utyin?) Tessék? (Dr. GaudiNagy Tamás: Putyin írta a cikket?) Nem Putyin írta, hanem Peter Clarke in London. És ő pedig idézi egyébként Fatih Birolt, aki vezető közgazdász a Nemzetközi Energia Ügynökségnél. Nincs ezzel semmi probléma. Azért mondanám tovább . A második a palagáz, a harmadik az energiahatékonyság. Igen, szeretnék utalni arra, 2014 és 2020 között összességében energiahatékonyságra 720 milliárd forintot
