Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. február 3 (339. szám) - A Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Jakab István): - BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik):
119 fogják ö nök hozni anélkül, hogy tisztában lennének ennek a hatalmas problémának a pénzügyigazdasági vonatkozásaival. (22.40) Sem az árakról, sem a költségekről, sem a hitel nagyságáról, futamidejéről, kamatkondícióiról, adósságszolgálatról nincsenek információk a birtokunkban. Ezért ez egy igen nagy hiányossága ennek az előterjesztésnek, és az általános vita, ami most folyik ilyen igen intim körülmények között, ez is lehetne intenzívebb és gazdagabb, ha ezek az információk rendelkezésre állnának. Még egy kérdést s zeretnék itt, elnök úr, szóba hozni, ez pedig az alkotmánnyal, az alaptörvénnyel kapcsolatos. Ezt a kérdést föltettem a bizottsági ülésen, hogy hogyan kíván megbirkózni a kormány azzal az alaptörvényi előírással, ami úgy szól, hogy az Országgyűlés nem foga dhat el olyan központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a bruttó hazai termék, a GDP felét. Tudjuk jól, hogy jelenleg ez az adósságmutató, ez a ráta 80 százalék körül van. Ha ez a hitel vagy kölcsön bejön, nyilván emelni fogja ezt a rátát. Nos, világosabb lett a kép a bizottsági vitában, mert a helyettes államtitkár úr elmondta, hogy itt nem egyszerre zúdul a nyakába a magyar költségvetésnek, hanem szétterül úgymond arra a futamidőre vagy arra a beruházási időre, ami alatt a létesítmény megvalósul, és ez így már emészthetőbb, kezelhetőbb forma. Ráadásul a GDP is nőni fog, remélhetőleg 12 százalékkal, vagy adja Isten, hogy többel, és akkor ennek a rátának az alakulása már nem jelent problémát. Miért nem volt szíves a tisztelt előterjesztő ezt az összefüggést például megemlíteni az általános indokolásban, hogy igen, megnéztük ezt az alaptörvényi előírást, és nincs probléma, mert ezt ilyen módon lehet kezelni. Ezek az információk hiányoznak. Azt szeretném végez etül ajánlani a mindenkori előterjesztő figyelmébe, hogy tessék már komolyan venni a saját törvényeinket. A jogalkotási törvényt, amikor a kormány ide benyújt egy törvényjavaslatot, tessék elővenni és megnézni, hogy mi mindennek kellene itt megfelelni. Mié rt nem hozzák olyan helyzetbe az Országgyűlést, a képviselőket, hogy megismerhessék a folyamatokat? Megértem azt, hogy vannak ebben bizalmas információk, arra is van mód, hogy ezt lehessen kezelni, lehet tartani zárt ülést bizottságban, ad absurdum még itt is - erre is volt példa, bár az utóbbi időben nem , de információk nélkül felelős döntést hozni nem ajánlatos. Ez az én dilemmám, elnök úr. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Ké tperces felszólalásra megadom a szót Balczó Zoltán alelnök úrnak, parancsoljon, alelnök úr! BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik) : Elnök úr, köszönöm a szót. Örülök, hogy Szél Bernadett képviselő asszony visszatért, mert hozzá akarok szólni. Őszintén mondom, ha nem lenné k ilyen koros, mint amilyen vagyok, akkor próbálnám valahogy elsajátítani azt a meggyőző, vehemens felszólalási stílust, amellyel valóban, azt hiszem, hogy aki önt hallgatja, elhiszi, hogy minden úgy van. De sajnos nincs minden úgy. Csak hogy egy példát mo ndjak. Ön azt mondja a 2009es határozatról, hogy az azt tartalmazta - idézem , hogy el lehet gondolkodni azon, hogy szükség vane esetleg bővítésre. Ennyi. Nem. A határozat nem azt mondta, hogy el lehet gondolkodni azon, hogy majd… Nem. Azt mondja, hogy az Országgyűlés előzetes elvi hozzájárulást ad a Paksi Atomerőmű telephelyén új blokkok létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez. Azt mondta, kezdjük el ezen blokkok megépítéséhez a tevékenységet. Nem arról volt szó, hogy talán majd vajon el lehet gondolkodni.
