Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. február 3 (339. szám) - A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. NYIKOS LÁSZLÓ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
107 fontos. Több mint száz fogalmat defin iál, és példaként állítható ez a módszer vagy gyakorlat, ez az eljárás más törvények kidolgozói számára is. Sajnos nem mondható általánosnak ez a gyakorlat, hogy tudniillik az adott törvényben használt fogalmakat világosan definiálja a törvény készítője. M ondhatnék erre, mondok is egykét példát: ilyen mondjuk, mindjárt a Magyar Nemzeti Bankról szóló hatályos törvény, amelyben olyan fogalmak, mint itt a Seszták képviselőtársam által említett makropudenciális meg mikroprudenciális jelzők nincsenek definiálva , és korántsem egyértelműek ezek az idegen kifejezések. De mondhatnám a nemzeti vagyonról szóló törvényünket, amelyben a nemzeti vagyon fogalma nincs világosan definiálva, a számvevőszéki törvényt és még másokat. Tehát én azt tudnám mondani több mint három éves tapasztalattal a hátam mögött, hogy a mindenkori törvényelőkészítőnek és a törvényhozónak nagyobb figyelmet kell szentelnie a törvény normaszövegében használt fogalmak világos értelmezésére, mert különben nem fogjuk egymást megérteni. A világosan def iniált fogalmak hiánya sokszor értelmetlen vitákat, félreértéseket okoz. Ebből a szempontból tehát, még egyszer hangsúlyozom, az én megítélésem szerint ez a szakmai törvény jó példával szolgál. Még egy példát hadd mondjak, kicsit átnyúlva a másik tárgyalt és fontos vagy ennél is fontosabb ügyhöz, ez az egyezmény, a Paksi Atomerőmű bővítéséről szóló egyezménytervezet. Ebben is vannak olyan fogalmak, amiket jó lett volna megmondani, például Balczó képviselő úr itt a vezérszónoklatában beszélt erről: minimális lokalizációs szint. Most én tulajdonképpen értettem, megértettem, hogy ez a 40 százalékos hazai részesedés, de miért nem lehet világosan megmondani, hogy mi ez, és lehetne több ilyen példát is mondani. Tehát a fogalomhasználat nagyon fontos azokban a törv ényekben, amik itt születtek, születnek ebben a törvényalkotási lázban vagy törvénygyárban, aminek mi a munkásai vagyunk, hiszen ebben a ciklusban, 2010 óta 310 új törvény született és 533 törvénymódosítás; 833 törvény, ez egy iszonyatosan nagy szám, azt h iszem, hogy ez minimum Európacsúcs. A mennyiség megvan, a mennyiség elismerésre méltó, de ez nem mindig párosul egy minőségi minőséggel, mutatja is ezt az igen magas törvénymódosítások száma. 533 törvény módosítására került sor, és ezek között nagyon sok olyan van, amit már ez az Országgyűlés alkotott meg, ez a kormánytöbbség hozott, és már hozzá kellett nyúlni. Ilyen maga a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény, aminek a legutolsó verziója 2003. szeptember. Én azt gondolom, hogy ha ez a bizonyos mostani, a lternatív befektetési alapokról szóló törvény, illetve probléma előtérben lett volna, nem kellett volna talán most, ebben módosítani a Nemzeti Bankról szóló törvényt, hiszen beépíthették volna már 2003ban is az akkori módosításba, az akkori törvényjavasla tba, és nem kellene mindig hozzányúlni a törvényekhez. Nekem az a felfogásom, itt jó néhány fideszes képviselőtársamtól hallottam bizottsági vitákban, más formákban, nekem az nem szimpatikus, hogy egyfajta igénytelenséget fogalmaz meg, amikor azt mondja, h ogy semmi se tökéletes, a világ se tökéletes, mert ha az lenne, akkor sok minden probléma nem lenne; tehát ha nem jó egy törvény, akkor is fogadjuk el, aztán majd kijavítjuk. Szóval, ez jellemző a törvényalkotásra, és ezért van ez a sok módosítás. Egy olya n probléma, ami szintén hároméves tapasztalat, és ezt annak kapcsán szeretném hangsúlyozni, hogy itt Ékes képviselő úr, aki ismertette a mai költségvetési vitában az én észrevételeimet, mintegy bagatellizálta azt a megjegyzésemet, aminek a lényege az, hogy ezeknek az alapoknak, ezeknek a befektetési alapoknak is van független, külső pénzügyi ellenőrzése, amit könyvvizsgálók végeznek, és ez nincs egészen egyértelműen szabályozva. (21.50) Nos, Ékes képviselő úr itt könyvelésről beszélt. A könyvelés meg a köny vvizsgálat igencsak két különböző dolog, nem szabad összekeverni a két dolgot. Nem a könyveléssel van a probléma, hanem azzal, hogy ha már egyszer a tisztelt kormány ebben a törvényjavaslatban ezt a kérdést behozta a törvény szövegébe, akkor erről érdemes beszélni annak kapcsán, hogy nem kérdezte meg a tisztelt minisztérium a könyvvizsgálói kamarát, nem kérte ki a véleményét. Ez a bizonyos nemzeti együttműködés rendszere úgy működik, amire számos tapasztalat van az elmúlt három esztendőből, hogy nem nagyon veszik figyelembe a civil szervezeteknek, érdekképviseleti szervezeteknek,
