Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. február 3 (339. szám) - A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
103 Jelentős változás ugyanakkor, hogy az új európai uniós irányelveknek megfelelően a tárgyi, szervezeti és személyi követelmények még tovább szigorodtak. Az alternatív befektetési alapok kezelőinek számos új követelménynek kell megfelelni, ilyenek például a kockázatkezelés, l ikviditáskezelés, javadalmazási és értékelési előírások tekintetében. Könnyítés viszont akkor engedélyezhető, amennyiben bizonyos értékhatárt nem ér el az alapkezelők által elért portfólió nagysága, és az országhatárokon átívelő, Unión belüli szabad szolgá ltatásnyújtás lehetőségét az alapkezelők nem veszik igénybe. Habár az uniós keretrendszer jelentősen behatárolja a tagállami jogalkotás mozgásterét, a befektetővédelem terén elért eddigi eredmények és a piaci stabilitás megőrzését is fontos szempontnak tek inthetjük. Így az eddigi európai uniós szabályozás alatt álló, speciális pénzpiaci alapokra vonatkozó szabályozás megteremti egy stabilabb és átláthatóbb pénzügyi piac kialakulásának a lehetőségét a jövőben. Köszönöm, hogy megtiszteltek figyelmükkel. Köszö nöm, elnök úr, a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Köszönöm, képviselő úr. A következő felszólaló Józsa István, az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka. DR. JÓZSA ISTVÁN , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez egy érdekes előterjesztés, mert a törvényjavaslat alapján új törvény váltja fel a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi törvényt, az alternatív befektetésialapkezelőkről szóló 2011. évi EUs irányelv, ahog y az előterjesztő is mondta, az úgynevezett abakirányelv hazai jogrendszerbe történő átültetése és további jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése érdekében. Azért érdekes ez, ugyanis szükségtelen lenne új törvény megalkotása - (Dr. Cséfalvay Zoltán a tabletjét nézi.) ezt az előterjesztőnek mondom, ha még idefigyel , ha a korábbi, 2011ben elfogadott tárgybeli törvény akkori előterjesztője és a jogalkotó a 2011. év végi benyújtáskor figyelembe vette volna az akkor egyébként már fél éve kihirdetett ab akirányelv rendelkezéseit. Ez esetben a jogharmonizációs kötelezettség is határidőben, azaz 2013. július 22ére - ez volt az uniós határidő - teljesülhetett volna, és nem most kellene ennek érdekében új jogszabályt alkotni. Ezzel együ tt az eltelt két év érdekes fejleményeket hozott a Magyar Nemzeti Bank működésében, és ezzel összefüggésben kicsit többről is szól ezt az új törvény, mint magának az abakirányelveknek az átültetése a magyar jogrendbe. Az egy támogatandó cél, hogy az új jo gszabályokkal való összhang megteremtése és egyéb pénzügyi tárgyú jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése érdekében módosításra kerül a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény, de amit a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi MNBtörvény módosításán tesznek, az már érdekes. Ugyanis 2013. október 1jétől a befektetési alapok és alapkezelők felügyeletét az MNB látja el a PSZÁF megszüntetését vagy beolvasztását követően, és ezzel összefüggésben természetesen vannak módosítási feladatok. A Nemzeti Bank i ntegrációjával összefüggésben a gyakorlati tapasztalatok alapján felmerültek módosítási igények, és ezek átvezetésre is kerültek. Ez helyes. A rugalmasabb döntéshozatal érdekében a Pénzügyi Stabilitási Tanács eljárásával összefüggő egyes hatósági döntések kiadmányozása delegálhatóvá válik a Magyar Nemzeti Bank egyes vezetőire. Én azt hiszem, hogy még ez is helyes. Az viszont már nem előremutató, hogy korlátozásra kerül a Pénzügyi Stabilitási Tanács álláspontjának nyilvánosságra hozatala, ugyanis az elnök va gy a Pénzügyi Stabilitási Tanács felhatalmazott tagja jogosult csak ezután álláspontot nyilvánosságra hozni, a delegálás lehetősége megszűnik. Ez egy szűkítő intézkedés, tehát ezt mi egyértelműen nem támogatjuk. A Magyar Nemzeti Bank egyes ellenőrzési és p iacfelügyeleti eljárásokban teljesítendő közzétételi kötelezettségei is korlátozódnak ebben az előterjesztésben. Ez sem helyes. Ugyanis a hatékony jogérvényesítés érdekében a jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírságok, díjak adók
