Országgyűlési Napló - 2013. évi téli rendkívüli ülésszak
2013. december 16 (337. szám) - Megemlékezés volt országgyűlési képviselők haláláról: Dobos Krisztina (MDF) és Barkóczy Gellért (FKGP) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Kövér László): - DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
12 ELNÖK (Kövér László) : Válaszadásra Cséfalvay Zoltán államtitkár úré a szó. DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nem nagyon tudok mit kezdeni ilyen fogalmakkal, mint nemzeti burzsoázia, meg ami hasonló ideológiát tett (Dr. Schiffer András: Akkor kérdezze meg a miniszterelnököt.) , a középosztály szerintem s okkal pontosabban körülírná azt a politikát, amit a kormány folytat, nevezetesen, miként tud a középosztály megerősödni, és ehhez képest legalább olyan fontos az, hogy miként tudnak minél többen fölzárkózni a középosztályhoz. Abban talán egyetérthetünk, va ló igaz, talán az az egyik legfontosabb kihívás, hogyan juthat el Magyarország egy olyan gazdasági szerkezetből, amely javarészt alacsony hozzáadott értékű - ön ezt összeszerelőnek nevezte - egy magas hozzáadott értékű termelés felé; most ezen az úton elin dult a kormány és elindult a magyar gazdaság is. Hadd idézzem az OECD legfrissebb adatát: a magyar hozzáadott érték az exportban - tehát amit exportálunk, amit mi magyarok teszünk hozzá - 60 százalék, tehát a magyar exportnak 60 százaléka hazai, magyar hoz záadott érték. Ez a 60 százalék persze úgy jön össze, hogy 42 százalék a termelés folyamatában van, és 18 százalék az, ami a beszállítók révén. Való igaz, itt még nagyon sok tennivaló van abban a tekintetben, hogy miként tudnak a beszállítók minél jobban r észt venni ebben a folyamatban. Ugyanakkor felhívnám a tisztelt képviselő úr figyelmét arra, hogy picit nézzen körbe a gazdaságban. És itt azt mondja, hogy statisztikai bűvészkedés, de nem hinném, hogy statisztikai bűvészkedés lenne az, ami a gazdasági növ ekedést mutatja, és az Európai Unió statisztikai hivatala is megerősíti ezt. Magyarország az első félévben kikerült a recesszióból, most már egy növekedési pályára lépett, és az az alapvető kérdés, hogyan tudjuk ezt tartós, fenntartható növekedési pályává alakítani. A legfrissebb adat a III. negyedévben azt mutatja negyedév/negyedév éves összehasonlításban, hogy 2012 és 2013 között 1,8 százalékkal növekedett a gazdaság, és ez a növekedési pálya talán a IV. negyedévet nézve még ennél is erősebb lesz. Múlt he ti adat, amely az exportnak nagyon erős növekedését mutatja, és a mai legfrissebb adat, amelyik az építőiparét is. A különböző hírlapok úgy fogalmaztak már, hogy a gyengélkedést elhagyta az építőipar, az építőipar is bekapcsolódik mindezek közé. És hozzáte nném, tisztelt képviselő úr, amit elfelejtenek nagyon sokan ebben a Házban, hogy ez a gazdasági növekedés, amelyik most indult, és amely egyre erősebb ütemű, ez a gazdasági növekedés szilárd, stabil, egészséges alapokra épül. (Dr. Józsa István: Fiktív expo rtra.) Mivel a tisztelt képviselő úr beszólt itt a szocialisták részéről, hadd tegyem hozzá, a szocialista kormányzás alatt volt ennél magasabb növekedés, ami egyébként adósságra épült, eladósodott a lakosság, eladósodott az állam, eladósodtak a vállalatok és eladósodtak az önkormányzatok. A kormány négy éven keresztül vagy az elmúlt tevékenységén keresztül ezt az adósságot próbálta fokozatosan leépíteni. Ez az önök öröksége, ezért mondom, hogy nemcsak az a lényeges, hogy mekkora a gazdaság növekedése, lega lább ilyen fontos kérdés, hogy milyen alapokra épül, és most már elmondhatjuk, hogy stabil alapokra épül ez a gazdasági növekedés. A GDParányos államadósság csökkent, és tartósan képes Magyarország 3 százalék alatt tartani a deficitet. A másik oldalon leg alább ilyen fontos, hogy milyen elemekből építkezik a gazdasági növekedés, és a gazdasági növekedés ma már egyre több elemből építkezik, pontosan ez az a kérdés, amit ön felvetett a legeslegelején. Ma már nemcsak az export húzza a gazdasági növekedést, az export nagyon fontos eleme ennek, de legalább ilyen fontos elem például a beruházások, a beruházások gyors növekedése. Tudom, ehhez hozzáteszik, hogy az uniós forrásokból származik, de ez is legalább olyan fontos, hogy az uniós forrásokat tudjuk okosan, ér telmesen felhasználni. A tavalyi esztendőben 1200 milliárd forint uniós forrás jutott el a pályázókhoz, idén 1500 milliárd, és azért, hogy ne legyen forrásvesztés, a következő esztendőben még ennél is nagyobb összegnek kell eljutni a pályázókhoz, tehát ez is húzza a gazdaságot.
