Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 16 (302. szám) - A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - VARGA GÉZA (Jobbik): - ELNÖK (Jakab István):
480 Köszönöm, képviselő úr. Felszólalásra következik Varga Géza képviselő úr, Jobbikképviselőcsoport. Öné a szó. VARGA GÉZA (Jobbik) : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Az ajánlás két pontjához szeretnék hozzászólni: az egyik a haváriával foglalkozik, a másikat pedig a képviselőtársaim nyújtották be a földvédelmi bírsággal kapcsolatban. A haváriával foglalkozó passzus bizottsági módosítóként v an előttünk; ez eredetileg is benne volt a javaslatban, csak más formában. Azt gondolom, hogy havária esetén, ami a mezőgazdasági földeket éri egy árvíz alkalmával, elmulasztjuk annak a lehetőségét, hogy a szükségből erényt kovácsoljunk oly módon, hogy itt a fokgazdálkodásra egyáltalán lehetőséget adjunk, és itt a haváriát ne olybá tekintsük csak, mint egy istencsapása, hanem ebből lehetne erényt kovácsolni. Ez fölfölmerült többször, amikor a vízügyi kérdésekről beszéltünk, környezetvédelmi és egyéb kérdés ekről, itt ezt hiányoljuk a bizottsági módosítóból. A másik az ajánlás 9. pontja, amelyet Magyar Zoltán és Suhajda Krisztián képviselőtársam nyújtottak be, ez a földvédelmi bírságokkal kapcsolatos. Azt gondoljuk, hogy a földvédelmi bírság esetében ugyan a javaslat arra vonatkozik, hogy ezt emeljük meg, és a kormánynak ezt a szándékát világosan tükrözi, azonban ez az emelés szerintünk nem elégséges, illetve nem elég differenciált. Bizonyos esetekben elégséges volna, de nem elég differenciált, ugyanis itt nem különbözteti meg a földvédelmi bírság azt, hogy a teljes, végleges kivonásnak mi a célja: közhasznú vagy közösségi célra történike, tehát közösségi cél. A kormány képviselője a bizottsági ülésen mondta az elfogadás megtagadásának indokaként, hogy nincs d efiniálva, hogy mi az a közcél. Azt gondolom, nem volna nehéz mutatvány, hogy a közcélt definiáljuk, és ha közcélra történik egy területnek a kivonása véglegesen, akkor a javaslatban szereplő szelídebb mértékű földvédelmi járulékot kelljen megfizetni utána . Azonban ha ez nem közcélú, hanem kifejezetten, mondjuk így, profitérdekeket szolgál, akkor azt gondoljuk, hogy ott sokkal inkább emeltebb bírsággal vagy földvédelmi járulékkal kellene ösztönözni az ilyen célú beruházások kezdeményezőit, hogy sokkal inkáb b nézzenek utána gyengébb minőségű földterületnek, esetleg barnamezős beruházással próbálják ezt megoldani. Ha itt az aranykoronaérték húszezerszeresét vesszük, és egy harminc aranykoronás föld a kivonás tárgya, ami pedig már azért a felső kategóriába tar tozik, akkor mindösszesen hatmillió forintot jelent egy hektár kivonása. Na most, ez a hatmillió forint nem fogja elgondolkodtatni, nem fogja továbbgondolásra késztetni azokat a beruházókat, befektetőket, akik kinéztek maguknak egy olyan területet, amely m ondjuk, a kereskedelmi létesítményük szempontjából - itt a multikra gondolok - kiváló terület, de mezőgazdasági célra is kiváló. Az általános vitában elhangzott, hogy milyen hatalmas mennyiségű az a földterület, ami a rendszerváltás óta kikerült a mezőgazd asági művelés alól, és ez részben ezeknek köszönhető. Tehát itt az ajánlási pont tízszeresre javasolja felemelni a földvédelmi járulékot azokban az esetekben, amikor az profitcélú, és így gondolják az előterjesztők kellőképpen motiválni a befektetőt arra - ahogy az előbb említettem már , hogy barnamezőt keressen vagy mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területet. Sajnos a bizottság és az előterjesztők nem támogatták ezt a javaslatot, ennek ellenére javaslom megfontolásra a tisztelt Háznak. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, hogy kíváne még valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vit át lezárom. Megadom a szót V. Németh Zsolt államtitkár úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. Öné a szó, államtitkár úr.
