Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 9 (299. szám) - Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása című törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - GULYÁS GERGELY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
93 A módosítás 4. cikke egy felesleg es politikai vitának vet véget azzal, hogy nem kívánja alkotmányos szinten szabályozni azt az evidenciát, hogy ha nemzetközi jogszolgáltatási fórum vagy a magyar Alkotmánybíróság döntéséből a magyar államra nézve olyan kötelezettség származik, amelynek tel jesítésére a költségvetésben nem áll rendelkezésére elegendő tartalék, úgy ennek teljesítésére különadó kivetésére van lehetőség. Ez természetesen akkor is így van, ha ezt az alaptörvény nem tartalmazza. Mégis szeretném az ellenzéki oldalról elhangzott val ótlan állítások nagy száma miatt egyértelművé tenni, hogy e szabályozás kialakítására nem az elmúlt három év jogalkotási gyakorlata ad okot, hanem azok a már ebben a ciklusban a kormány nyakába szakadt terhek, amelyeket a 2002 és 2010 közötti szocialista t örvényhozás idézett elő. Ezért különösen cinikusnak tartjuk azt az alaptörvényhez önállóan benyújtott szocialista módosító indítványt, amely ilyen esetben törvényhozói felelősséget állapítana meg. A félreértések elkerülése végett, bár nyilvánvaló jogi képt elenségről van szó, de elsősorban mégsem elzárkózunk ettől, csupán arcátlannak tartjuk, tekintettel arra, hogy ilyen nagyságrendű fizetési kötelezettséget kizárólag az MSZPSZDSZkoalíció idézett elő azzal, hogy a 2007ben elfogadott áfatörvénynek az áfav isszatérítés kizárására vonatkozó szabályait az Európai Unió Bizottsága 2011ben, tehát már ebben a kormányzati ciklusban közösségi jogot sértőnek találta, és a magyar államot 250 milliárd forint kifizetésére kötelezte. Ha tehát a szocialisták ezt az elvet kívánják érvényesíteni, akkor járjanak elöl jó példával, és térítsék meg a törvény megszavazásával az MSZP jelenlegi elnöke és képviselőtársai által okozott 250 milliárdos kárt a magyar költségvetésnek. Ezt követően tudunk komolyan foglalkozni az egyébkén t jogi nonszensznek tekinthető javaslatukkal. A javaslat 5. cikke és a 7. cikk (3) bekezdése a Magyar Nemzeti Bankhoz telepíti a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletének ellátását. Ugyanezt a javaslatot az átmeneti rendelkezések megalkotásakor az Országg yűlés egy alkalommal már elfogadta. Akkor éppen az Európai Bizottság kérésére volt kénytelen a Magyar Országgyűlés az összevonás lehetőségétől elállni, annak ellenére, hogy a magyar kormány már akkor felajánlotta, hogy garanciát ad arra, hogy Simor András akkori jegybankelnök mandátumát ez a módosítás nem érintheti. Most azonban a korábbival érdemben megegyező szabályozást az Európai Központi Bank előzetesen rendben lévőnek találta, és az Európai Bizottság sem illette ezt semmilyen kritikával, ezért a kormá ny a korábbi szándékát fenntartja. Tudjuk, hogy csak az ökör következetes, és megnyugodhatunk, hogy az Európai Uniót nincs okunk ilyen durva jelzővel illetni. A javaslat 6. cikke az Alkotmánybíróság hosszabb határidő biztosítására vonatkozó igényének kíván megfelelni, amikor a bírói kezdeményezésre indult normakontrolleljárásra 30 nap helyett 90 napos határidőt biztosít. Itt is szeretnék emlékeztetni arra, hogy abban az esetben, amikor ilyen eljárást bíró kezdeményez, mivel vélelmezi, hogy az ítélkezése al apjául szolgáló jogszabály alaptörvényellenes, akkor ez minden esetben az eljárás felfüggesztésével jár együtt. Ezért nem fogadható el az a létező gyakorlat, hogy ezeknek az indítványoknak az elbírálása, egy sokszor egyszerű jogkérdés eldöntése több évet vesz igénybe, ahogyan azt a közelmúltban is nagy jelentőségű, állampolgárok csoportját érintő ügyben megtapasztalhattuk, illetve még mindig az Alkotmánybíróság előtt folyamatban van hasonló bírói megkeresés. A javaslat 7. cikke a bírósági ügyáthelyezés leh etőségét szünteti meg. Tudomásul vesszük, hogy az Európai Bizottság még átmeneti időre sem fogadja el ügycsoportok más bíróságokhoz történő áthelyezését. Úgy gondoljuk, hogy noha ez a jogintézmény más európai uniós államokban is létezik, és ilyen gyakorlat ügycsoportok másodfokon történő elbírálása területén bármely belföldi és nemzetközi kritika nélkül érvényesült a szocialista kormányzás időszakában is, azonban annak érdekében, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségébe vetett elengedhetetlenül fontos kö zmeggyőződést ne kezdhessék ki a magyar ellenzék hatékony közreműködésével folytatott nemzetközi kritikák, a kormány arra tesz javaslatot az Országgyűlésnek, hogy az ügyáthelyezés intézményét szüntesse meg.
