Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 24 (305. szám) - A Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése Magyarország 2012. évi központi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általán... - ELNÖK (Jakab István): - GÚR NÁNDOR (MSZP):
853 lakosságot érint ően közel 150 000 millió forintos többletterhet hozott a 2012es esztendő. Az adócentralizáció a kormányváltáskor 37,5 százalékos volt, most meg 39 százalékos. Ez is mintegy 450 000 millió forintos többletterhet jelent a lakosságnak meg a vállalkozásoknak úgy együttesen. A lakosságot terhelő állami elvonások 9,2 százalékos többletet jelentettek, majdnem egytizedével nőttek, miközben a családtámogatásra 36 milliárd, 36 000 millió forinttal kevesebbet fordítottak, és az EUs projektekre a hozzájárulás tekinte tében is mintegy 30 milliárddal kevesebb összeget fordítottak. Ezek a jellemző számok, amelyek 2012t érintették. Még két ilyen jelzőértéket mondanék, az egyik az adósságot érinti, ami 22 381 milliárd forintos nagyságrendet ért el - a kormányváltáshoz képe st ez magasabb összegszerűség, ön is tudja, ez az adósságcsökkentő kormány eredménye , miközben 3000 milliárd forint elkobzását azért megtették a magánnyugdíjpénztári megtakarításokból, és ennek a felét kvázi elégették. Az európai uniós források felhaszn álása tekintetében, tudják önök is, 1567 milliárd forint volt az az pénzösszeg, ami be volt tervezve, és a betervezettnek a 70 százalékát sem érték el a teljesítés tekintetében, konkrétan 69,4 százalékát, 1088 milliárd forintnyi invesztícióval. S mi volt k özvetlenül a munka világát érintően, mondjuk, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot érintően? Szufficites lett az alap, 53 milliárd forintos szufficitet könyvelt el, miközben 305 milliárd forint felhasználásteljesítést tett. A bevételek túlteljesítése alapvetőe n két tételből rakódott össze, egyrészt a szakképzési hozzájárulási kedvezmények megszűnéséből - mondom, a szakképzési hozzájárulási kedvezmények megszűnéséből , ez egy 28 milliárd forintos nagyságrend, másrészt pedig az egészségbiztosítási és a munkaerőpiaci járulékok többletbevételéből, ami több mint 7 milliárd forintos nagyságrendet ölelt fel. Azt akarom tehát mondani, hogy a munkaadók és a munkavállalók befizetéseinek a felhasználását önök úgy tették meg - egy jellemző példa a szolidaritásukra , hogy miközben beszednek 180200 milliárd forintos nagyságrendű pénzt, példaként az álláskeresési támogatásra, amit 9 hónapról 3 hónapra csökkentettek, 60 milliárd forintot, az egyharmadát sem használják fel ezeknek a forrásoknak. Igen, mondhatják persze, másra felhasználták, kétségtelen. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap tekintetében volt egy 15,6 milliárd forintos nagyságrendű zárolási tétel, biztos emlékeznek rá. Ebből 690 millió forint a Nemzeti Kulturális Alapnál landolt, érdekes módon, ott érvényesült, nem a foglalkoztatási helyzet javítását szolgálta. Érthetetlen! Egyszerűen megdöbbentő, hogy a munkaadói és a munkavállalói befizetésekből származó pénzek hogyan és miképpen landolhatnak a Nemzeti Kulturális Alapnál. De mondhatok másik példát is erre vonatkoztat va. A Belügyminisztérium, tudják, amely a közfoglalkoztatásra átvett összegeket kezelte, közel 1,2 milliárdos nagyságrendű pénzösszeg tekintetében, az ilyen nagyságrendű maradvány összegét a foglalkoztatási törvényben megfogalmazottakkal ellentétesen a köz ponti költségvetésbe utalta át. Értik?! A munkaadók és a munkavállalók befizetnek, önök pedig nemzetgazdasági minisztériumi vagy másfajta jóváhagyásokkal foglalkoztatási törvényt írnak felül, gyakorlatilag kvázi - szerintem - törvénytelen cselekedetet hajt anak végre, a maradványösszegű pénzeket a központi költségvetésbe csoportosítják át ahelyett, hogy a meglévő foglalkoztatáspolitikai feszültségek kezelésére fordítanák ezeket a pénzeket. Álláskeresési támogatás: egyik évről a másik évre felére csökkent a f elhasznált források összege. Mondtam, másutt persze nőtt, a közfoglalkoztatás tekintetében közel a duplájára, de szeretném mondani, nem a közfoglalkoztatottakat érintően, nem, hiszen az ő bérük 60 200 forintról 47 ezerre, most már negyvenkilencezeregynéhá ny száz forintra nőtt, még egy kis kecske meg gomba, és akkor rendben van az önök értékrendje szerint ez a történet. A versenyszférában eközben olyan folyamatok zajlanak, ami a foglalkoztatás csökkenésével párosul. Az elmúlt két esztendőben ez nagyjából 2 százalékos mértékű csökkenés.
