Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 24 (305. szám) - A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazása - A Nemzeti Drogellenes Stratégiáról 2013-2020 Tiszta tudat, józanság, küzdelem a kábítószer-bűnözés ellen szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - VÁGÓ GÁBOR (LMP): - ELNÖK (Jakab István): - PÁL BÉLA (MSZP):
804 parlamentben, hogy politika felettinek tartjuk, hogy társadalmi kérdés, hogy a gyerekek, a jövő érdekében tesszük, mindez csak elszálló szó marad, ha hiányoznak ehhez a tettek. Semmi sem kellett volna, hogy meggátolja önöket abban, hogy az elmúlt három évben ne csökkentsék az e területre szánt forrásokat, és az elmúlt három évben azokat az ele meket, amiket egyébként belefoglaltak ebbe a stratégiába is, elkezdjék megvalósítani. Tényleg jó döntés volt - tiszta lelkiismerettel tudják állítani - a 2009ben elfogadott stratégia megvalósításától eltekinteni az elmúlt időszakban? És tényleg az volt a cél, hogy mára a terület minden pontján ezer sebből vérezzen, hogy leszűküljenek a források, és gyakorlatilag egy csomó dolgot újra és újra kelljen kezdenünk? Az elmúlt három évben érdemben egyszer sem foglalkozott az Országgyűlés a kábítószerprobléma haz ai állásával, hiszen a kormányzó párt minden ilyen kezdeményezést megsemmisített. Említettem már a kábítószerügyi eseti bizottság felállításával kapcsolatos képviselői kezdeményezést, amelyet lesöpörtek. Beszűkítették a forrásokat. A problémák pedig ezen a területen sem oldódnak meg maguktól, azokkal foglalkozni kell folyamatosan, tényleg pártpolitikától függetlenül, és szakértelemmel. Milyen is az előttünk fekvő stratégia? Ennek a kérdésnek a megválaszolásánál is nehéz lenne eltekintenünk a keletkezés körü lményeitől. A kidolgozás három éve alatt sokat változott a dokumentum, előnyére, kétségtelenül, néhány ponttól eltekintve. Ezek közül az első maga a cím: “Nemzeti drogellenes stratégia 20132020 - Tiszta tudat, józanság, küzdelem a kábítószerbűnözés ellen ”. Ez rendben is lenne, de szeretném felhívni a figyelmet, hogy ezzel Magyarország a kilencvenes években uralkodó nyelvezethez tér vissza. A cím tűnhet egyébként lényegtelen kérdésnek, de korántsem az. Erős üzenetet hordoz, ami idegen a drog, kábítószerj elenség tényalapú megközelítésétől, hiszen az Európai Unió 20132020 közötti időszakra vonatkozó stratégiája is más irányba halad már, a korábbi “drogprobléma” kifejezést a “drogjelenséggel” helyettesítette. Noha az egyes tagállamok saját hatáskörükben fog almazzák meg a drogpolitikájukat, a folyamatos konzultációk és egyeztetések eredményeképpen az álláspontok és a problémakezelés módja általában közelít egymáshoz. Eltűnőben van a militáns hangvétel, nem drogellenes háborút folytatnak a tagállamok, hanem a népegészségügyi szempontokat és közjót szem előtt tartó problémakezelésre helyezik a hangsúlyt. Az Országgyűlésnek benyújtott dokumentum ebben a tekintetben sajnálatosan eltér az európai gondolkodásmódtól. Nézzük a célrendszert! A stratégia távlati célként a kábítószermentes Magyarország elérését tűzi ki 2020ig. Annak ellenére, hogy ez egy nagyon szép célkitűzés - bár így lenne, bár megvalósítható lenne! , de a világban és Magyarországon belül tapasztalható tendenciák alapján ez nem tűnik reálisnak, hogy finoman fogalmazzak. A nemzeti drogellenes stratégia persze mégsem mondhat le arról a törekvésről, hogy a következő generációk életéből eltűnjenek a kábítószerek, és igazán dicséretes az a törekvés, hogy megvalósítsuk a drogmentes Magyarországot, mert a vé gcél mindenképpen ez kell legyen. De vajon megteremtődneke ennek a feltételei azzal, amit már az előbb említettem, hogy három évig nem foglalkozunk ezzel a problémával, majd most, a választások előtt gyorsan elővesszük? Nyilván nem, ahogy erre már ráébred t a világ számos országa, továbbá maga az ENSZ is, amely az 1998as nagygyűlésén célul fogalmazta meg a kábítószerprobléma érdemi megoldását. Sajnos ennek a célnak az elérése nem sikerült a rendelkezésre álló tíz év során. Kétségkívül ebben jobb eredménye ket Európában sikerült elérni, ahol bár a probléma nem oldódott meg, de mederben tarthatóvá vált. (Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Ennek a relatív sikernek az egyik legfőbb oka a keresletcsökkentési tevékenység, és az on belül is a korszerű, népegészségügyi megfontolásokat érvényesítő ártalomcsökkentő beavatkozások. Ezt a viszonylag kedvező helyzetet - egyébként erre a stratégia is utal - a dizájnerdrogok tömeges megjelenése zavarta meg leginkább, és 2010 után ez a jele nség sajnálatosan érintette Magyarországot is. De vajon kitére erre az új jelenségre a súlyának megfelelően a stratégia? Ha számszerű
