Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 23 (304. szám) - A termőföld tulajdonának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
760 Majdnem mindenkinek pozitív szerepe van ebben. Ennek az elemzése jó, ha sokak feladatának tekintetik és történik. Megállok. Jó úton vagyunk. Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypártok és a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem képviselőtársaimat, kíváne még valaki felszólalni. Igen, Budai Gyula államtitkár úr kért szót. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnö k úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon sok minden elhangzott ebben a ma esti vitában, és nekem először is, mielőtt bármit mondanék a vitában elhangzottakkal kapcsolatban, egy tiszteletteljes kérésem van minden frakcióhoz. Ez a jogszabály ne pártérdeket ké pviseljen, hanem nemzeti érdeket, mert azt gondolom, hogy a magyar termőföld a nemzeti érdeket kell hogy meghatározza. (Közbeszólás: Így van.) Pontosan ezért nem értem Lengyel Szilvia képviselőtársam hozzászólását, hogy is mondta, hogy reméli, nemcsak besz élünk, hanem csinálunk is valamit, merthogy 2001ben abbahagytuk. Képviselőtársam, én túl régen vagyok ebben a közegben, és szeretném önnek mondani, hogy azt a bizottságot a Medgyessykormány szüntette meg első intézkedéseivel. Annak a bizottságnak, ami ak kor létre lett hozva a zsebszerződések felszámolására, az akkori igazságügyi miniszter asszony volt az elnöke. A szocialisták első intézkedése az volt, hogy megszüntették ezt a bizottságot. Tehát a történelmi hűséghez ez is hozzátartozik. Az már csak költő i kérdés, hogy mi lett volna, ha az a bizottság akkor tovább működik. Akkor szerintem nem itt tartanánk most, ahol tartunk, sokkal előrébb lehetnénk ebben a kérdésben, és soksok mindent meg tudtunk volna akadályozni. Tehát akkor is volt egy kormányzati sz ándék, csak a politika vihara azt a kormányzati szándékot elsodorta. Az az új kormány, amely jött, ezt a szándékot már nem akarta fenntartani. De szeretném önt megnyugtatni, és szeretném Magyar Zoltán képviselőtársamat is megnyugtatni, Gaudi képviselőtársa mat is, hogy ennek a kormánynak tényleg az a szándéka, hogy az ilyen jellegű szerződéseket fölszámoljuk. Nagy István képviselőtársam nem azért hozta ide ezt a törvényt, hogy este 9 óra után itt elszórakozzunk. Valóban ő, mint annak a térségnek egyik polgár mestere, ezt észlelte. Azt tapasztalta, hogy igen, valóban vannak olyan ügyvédi irodák a térségben, meg is neveztük azokat az ügyvédi irodákat. Ezeket az ügyvédi irodákat egyébként a GyőrSopron megyei rendőrkapitányság is ismeri, mert a bizottsági ülésen beszámoltak arról, hogy melyek ezek az ügyvédi irodák. Igenis, van felelőssége ebben a kérdésben mindenkinek. Tehát nem véletlen, hogy ez a jogszabály olyan kritériumokat határoz meg, amelyek próbálják az ügyészség hatáskörét tágítani és az ügyvédség, hogy így mondjam, mozgásterét szűkíteni. Képviselőtársamnak, Magyar Zoltánnak szeretném mondani, hogy nem visszalépés az ügyvédi titok kivétele ebből a jogszabályból. Gaudi Tamás képviselőtársammal gyakorló ügyvédként van elképzelésünk az ügyvédi titokról. Azt gondolom, a mostani vitába ez nem férne bele, ez egy 23 órás beszélgetés lenne az ügyvédi titok magyarországi alkalmazásáról, és hogy az ügyvédi titokba mi fér bele vagy mi nem fér bele. Egyről szeretném megnyugtatni. Azért kerestük meg az Ügyvédi Kamará t, azért vontuk be az egész egyeztetésbe Bánáti János elnök urat, hogy az ügyvédségnek is üzenjünk. És Bánáti János elnök úr a kamarai székházban tartott ülésen azzal kezdte, hogy ő nagyon jól tudja, hogy az ügyvédeknek is van felelősségük. Ő azt is tudja, hogy sajnos valóban vannak olyan ügyvédek ma Magyarországon, főleg a NyugatDunántúlon, akik arra szakosodtak, hogy ilyen jellegű szerződéseket készítsenek, hogy haszonélvezettel, használattal, opcióval, körülbelül húszféle ilyen jogintézmény van, amivel ugyan tulajdonjogot nem keletkeztetnek, de olyan jogviszonyt hoznak létre a felek között, ami a későbbiek során az eladónak, a haszonélvezőnek és mindenkinek hátrányt jelent. Mi pontosan azt szeretnénk, hogy ezeket a jogcímeket, amelyek most egyrészt ugyan biztosítékot adnak a vevőnek, akár külföldi, akár belföldi, ezeket a jogcímeket ne tudják lehívni, ne tudják az
