Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 23 (304. szám) - A Nemzetközi Migrációs Szervezet Alapokmányának és módosításainak kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
734 Köszönöm szépen, képviselő úr. Most a képviselői felszólalások következnek; elsőnek Horváth János professzor úrnak, képviselőtársunknak adok szót. Parancsoljon! DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk lévő törvény e gy jól meggondolt, nemzetközileg többször kipróbált intézmény, erről nem szükséges hosszú értekezést tenni. Engedtessék meg, hogy egy megjegyzést tegyek, talán kettőt. Az egyik az, hogy a migráció az emberek jövetelemenetele, tehát az érték, a termelőeszk öz jövetelemenetele. Talán nem nagyon szimpatikus, hogy ezzel a hasonlattal kezdem, de az a közgazdasági meg jogi szemlélet is téma itten, hogy a termelőeszközök, az ember, a föld és a talentum mobilitása. Hogy mozgékonyabb legyen, kevesebb akadály legyen a migráció útjában, ez valami, amire érdemes odafigyelnünk, és most ebben a témában való törvénykezésünk alkalom arra, hogy figyelmeztessük magunkat. Elkerült hozzám ismételten egyénektől, intézményektől, vállalatoktól, tudományos szervezetektől olyan meg jegyzés, amelyik akadályokat emleget, és ha az akadályok egy természetűek lennének, akkor még azt remélhetné az ember, hogy majd valahogy ez meg lesz diagnosztizálva és meg lesz gyógyítva. Azonban különféle akadályok vannak. Az egyik az, hogy le kell fordí tani okmányokat, amelyek már le lettek fordítva. Ez egy állandóan visszatérő téma, én gyakran találkozom vele, talán azért, mert hozzám többen jönnek ilyen dolgokkal vállalkozók, tudósok, professzorok, akik már itt voltak az országban, vagy itt vannak kéthárom éve, és még itt lennének kéthárom évig, de akkor elölről le kell fordítani az okmányokat, mert valaki újból kívánja látni, vagy okmányokat, amelyeket lefordítottak Kanadában, itt most újból lefordíttatják. Nos, szőrszálhasogatás ez, de azoknak az em bereknek a számára, akikkel ez történik, nemcsak költséges, nemcsak időveszteség, de bosszantó is. Milyen képet tükröz ez erről a Magyarországról, amely egy civilizált állam, és tudjuk, hogy hogyan intézzük dolgainkat? Ez az, amire érdemes odafigyelni, és azt kérem a kormánytól, melyik szervezete, a Belügyminisztérium nyilván, de talán más szervezet is, intézmény, hogy ezeket a panaszokat - törvénykezünk mostanában, ezekben a hetekben panaszokról is - valahogyan érdemes volna integrálni. Ez nemcsak a kormán ynak kerülne kevesebbe, nem vesztegetnénk el embereket és munkaerőt, de legfőképpen a fogyasztó - most a fogyasztó szót jelképesen használom , a migráló személy számára. Akkor többen jönnének, és nem is folytatom ennek a gazdasági vetületét, kezdhetnék mo st egy másik értekezésbe, ennek a jogi és szellemi, pszichológiai vetületét. Igen, mindezeket érdemes számba venni, és kevés fáradsággal, kevés bürokratikus vitával hatásosan lehetne javítani a helyzeten. Ezt kérem. Köszönöm a meghallgatást. (Taps a kormán ypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A Jobbik képviselőcsoportjából GaudiNagy Tamás képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr! DR. GAUDINAGY TAMÁS (Jobbik) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az államtitk ár úr expozéja számomra hiányérzetet okozott. Tehát nagyon szépen elmondta, hogy alkotmányjogi szempontból miért indokolt ratifikálni ezt az egyezményt, de egyetlenegy árva szót nem mondott arról - de nyilván nem ő a hibás, mert sok dolga van, tehát nyilvá n előkészített anyagot ismertetett , nem vette a fáradságot a minisztérium apparátusa arra, hogy közölje Magyarország közvéleményével, hogy mi a búbánatnak jó nekünk ez az egyezmény, miért kell nekünk ezt most ratifikálni, a Nemzetközi Migrációs Szervezet alapokmánymódosítását. (Dr. Kontrát Károly: Elmondtam!) Hát, nem hallottunk meggyőző választ arról. Ha Magyarországon az emberek döntő többségét megkérdezzük, nem szimpatizálnak azzal a gondolattal, hogy bevándorlók jöjjenek. Kérdezzük meg erről a balass agyarmatiakat, kérdezzük meg
