Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 23 (304. szám) - A Magyarország és a Koszovói Köztársaság között a bűnözés megelőzésében és leküzdésében történő együttműködésről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
731 építettek ki, egy párhuzamos oktatási rendszert, és amikor eljött az ideje annak, hogy meg kell védeni magukat, akkor nem voltak restek fegyvert ragadni. Számomra egy nagy élmény volt, hogy tavaly Koszovóban járhattam, bejártam min degyik zónáját, az északkoszovói részt is, ahol szerb nemzetiségű emberek élnek körülbelül százezren, illetve az Ibárfolyótól délre csak és kizárólag, illetve majdnem kizárólag albánok, néhány foltszerű településen élnek szerbek, szintén erődökben. Egy f urcsa ország tehát, mindenesetre azt lehet mondani, hogy a kultúrák találkozási pontja is egyben, viszont léptennyomon az ember lát olyan hősi emlékműveket, amelyek az UCK, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg hőstetteire emlékeztetnek. Valóban nagyon véres harcok voltak, és nagyon komoly veszteségeket szenvedtek, de a mai napig tulajdonképpen készek arra, hogy megvédjék a szabadságukat. Egyébként meggyőződésem szerint itt még ez egy nem lezárt ügy, tehát sajnos ebből lesz még valamifajta feszültség, mert mi nden falu szélén ott vannak a védelmi osztagok, útakadályok vannak, védeni kell az ortodox templomokat, s a többi, tehát nem egyszerű a helyzet. Egy biztos: Magyarország nagyon jól tette, hogy az élen járt abban, hogy Koszovót ismerjük el. Ebből fakadóan é píti kapcsolatait ezzel az állammal, és ilyen értelemben a bűnözés megelőzésében, leküzdésében együttműködési megállapodást kötött. Ez különös tekintettel azért is fontos, mert valóban, Koszovóval többször foglalkozott az Európa Tanács is, így szervkereske delmi témákban és bűnözési témákban, és sajnálatos módon nem ritka jelenség Koszovóban a különböző ilyen típusú bűncselekmény. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy Koszovóban általában sokkal több a bűncselekmény, mint másutt. Magyarországon is a bűnözés még n em egészen ott áll sajnos, ahol kellene lennie, gyakran bíráljuk is a kormányzatot ezért, és szeretnénk, ha ez a helyzet javulna. Tehát jó dolog az, hogy együttműködik két állam. Még az is példamutató egyébként, hogy a megállapodás 1. cikkének 5. pontja a különleges adatok keretében tárgyalja a hatóságok, tehát a bűnügyi hatóságok között kicserélendő adatokat. Ez egy nagyon érdekes részt tartalmaz. Javaslom, hogy esetleg nézze meg az államtitkár úr, ha éppen lehet, hogy tudja, az nagyon jó, mégpedig azt, ho gy bűncselekménnyel kapcsolatos különleges adatnak minősül a faji eredetre, a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozásra vonatkozó adat is. Tehát az egy nagyon figyelemre méltó dolog, hiszen minden, hogy mondjam, a polgárainak biztonságát védeni kívánó egész séges felfogású államban ez nem egy letagadandó, elhallgatandó körülmény, jelen esetben, mondjuk, egy bűncselekmény elkövetőjének a származása, hanem egy releváns adat, mégpedig abból a szempontból, hogy tudjuk, hogy kit kell megtalálni, tudjuk, hogy ki vo lt az elkövető, milyen típusú körből érkezett. Egyébként hozzáteszem, az Amerikai Egyesült Államokban is ugyanilyen típusú faji típusú nyilvántartás van. Amikor itt járt az ENSZ kisebbségügyi vagy rasszizmusellenes megbízottja másfél évvel ezelőtt Magyaror szágon, Githu Muigai úr, akkor a vele az emberi jogi bizottságban folytatott beszélgetésen nagyon jó ötletnek és nagyon megvalósítandónak tartotta azt, hogy a magyar bűnügyi hatóságok vegyék be, alkalmazzák a faji, nemzetiségi hovatartozással kapcsolatos a datokat, hiszen ezek - még egyszer mondom - a bűnüldözés szempontjából relevánsak. Tehát nem listázásról van szó, nem fajüldözésről van szó, nem rasszizmusról van szó, hanem az állam bűnüldözésből fakadó kötelezettségének teljesítéséhez szükséges releváns adatokról. Ilyen értelemben nagyon példaértékű, hangsúlyozom, hogy ebbe a megállapodásba belekerült ez az adat is, sok más, fedett nyomozó alkalmazása, együttműködés, közös bűnfelderítő csoportok, ezek mindmind segítik azt, hogy a bűnüldözésben hatékonyab bak legyenek az államok. Hozzá kell tenni, hogy nagyon érdekes helyzet van Koszovóban. ÉszakKoszovóban gyakorlatilag a koszovói hatóságok nem tudnak, hogy mondjam, hatáskört gyakorolni. Ott gyakorlatilag egy északkoszovói kvázi köztársaság van. Északról, ha az ember beérkezik Koszovóba, akkor tulajdonképpen egy pénzügyőr bódét talál, tehát nem határt lép át gyakorlatilag Szerbia szempontjából, hanem egy Szerbián belüli tartományba lép át, hiszen Szerbia nem ismeri el Koszovót.
