Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 23 (304. szám) - A Magyarország és Japán között a szociális biztonságról szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor):
720 érdekes módon még a két háború köz ötti Magyarországot is erőteljesen jellemezte, 1938ban Magyarország életszínvonala Ausztriához képest 75 százalék volt, ma, kérem szépen, ez 35 százalék. Tehát sikerült ’38tól számítottan leküzdenünk magunkat egy ilyen mértékre. Ez egy drámai dolog. Tehá t nyílik az olló. Nyílik az életszínvonalolló, nyílik a szociális biztonsági olló. Nyilván, ha az ember Japánba megy, én még nem voltam, de azok a tapasztalatok, azok a beszámolók, amiket olvastam, és amelyekkel a nagykövet úrral való beszélgetés során me gismerkedtem, azt mutatják, hogy Japánban az embert nagyon komolyan veszik. Az ember a legfontosabb, legnagyobb érték. Ebben tanuljunk Japántól! Az nagyon üdvös dolog, ha egy ilyen megállapodást kötünk egy állammal, ami ráadásul Keleten van, és a szívünkhö z közel áll, hogy végre Kelet felé keresgélünk partnereket, nemcsak a nyugati partnerek úgymond egyoldalú érzelmeit próbáljuk keresgélni; bár ezek általában negatív érzelmek mostanában, ugye, Magyarországot célkeresztbe teszik rendszeresen az úgymond mains tream nyugati államok. Tehát nagyon helyes, ha azt vesszük például, hogy Japánban, mondjuk, egy élethivatásra készülő ember joggal és okkal készül arra, hogy egy munkahelyen tölti el az egész életét gyakorlatilag. De ez szinte szó szerint így van, mert a j apánok annyira munkaszeretők, hogy lényegében tényleg irreálisan sokat dolgoznak ahhoz képest, ahogy mondjuk, a nyugati, elkényelmesedett államokban ezt megszoktuk. Tehát arra kérem a kormányzatot, amikor ennek a javaslatnak a vitájában vagyunk, nagyon hel yesen tette, hogy ezt a megállapodást aláírta, jó irányba tapogatózik akkor, amikor keresi a modelleket; én azért figyelembe ajánlanám még a szingapúri modellt is, és nagyon szeretném, hogy ha ebbe az irányban is ilyen megállapodás köttetne; és ugyanezt le het tenni például Malajzia felé is, amely egy kevésbé ismert állam. Szokták mondani, hogy tekintélyuralmi jellegű állam, de valójában nem. Tehát egy egészséges nemzeti érdek által vezérelt állam, ahol egyensúlyban van az egyén boldogulása, egyensúlyban van az állam erős szervezeti jellege a közösségi érdekekkel. Azt hiszem, Japán arra tökéletes példa, hogy hogyan tudott felállni 1945 után. Azért ne felejtsük el, hogy két atombombatámadás után, megverve, lényegében legázolva, az amerikai hadsereg által megs zállva Japán képes volt arra, hogy gazdaságát felépítse. Nyilván ehhez egy nagyon morál, nagyon erős tartás kellett. Ugye, a szamurájuk hitével, bátorságával és tehetségével képesek voltak a japánok arra, hogy iparukat felépítsék. Aki olvasta Morita Akio M ade in Japan című könyvét, az gyakorlatilag tudja jól, hogy hogyan épült fel a japán gazdasági csoda. Ez a mai napig tart is, bár ugye már sokan leírták Japánt, és gazdasági mutatókkal próbálják magyaráznia azt, hogy nem olyan szép a GDP. De ha megkérdezzü k az átlag japán embert, akkor ő valószínűleg azt fogja mondani, nem igazán foglalkozik azzal, hogy most éppen melyik kormány van hatalmon, hanem azt érzékeli, hogy egy hagyományorientált államban él, ahol azért a nemzeti termék, a nemzeti vállalkozások el őtérbe mozdulnak, megbecsülik a munkavállalókat. És valóban, aki tisztességgel dolgozik, az joggal számíthat szociális biztonságra. Hát, ezt kellene Magyarországon is meghonosítani. Ez lenne a cél. Vegyünk példát Japánról, és próbáljunk Magyarországon is e gy olyan rendszert felépíteni, amely az emberközpontú rend alapján áll, tehát tisztességes, társadalomépítő emberek kapjanak megbecsülést, kapjanak megfelelő szociális biztonságot, és akik képtelenek arra, hogy a társadalmi szabályokat, az együttélés szabá lyait betartsák, őket pedig szankciókkal kell sújtani, el kell rettenteni attól, hogy a közösség értékeit, érdekeit sértsék. Ebben a szellemben és ezek miatt a Jobbik országgyűlési képviselőcsoportja támogatja a Magyarországnak Japánnal kötött szociális bi ztonságról szóló egyezményét, ennek kihirdetését. És buzdítja a kormányt arra, hogy a japán modellt minél jelentősebb mértékben valósítsa meg, egyúttal minél több keleti, hasonló szellemiségű, hasonló modellértékű állammal jusson hasonló jellegű megállapod ásra. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem, hogy kíváne még valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Kérdezem államtitkár urat, kíváne hozzászólni. (Jelzésre:) Nem kíván.
