Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 17 (303. szám) - A Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése Magyarország 2012. évi központi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általán... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója:
521 Mint már említettem, ellenőrzésünk fő eredménye és konklúziója, hogy a 2012. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat megalapozott, az abban szerepeltetett adatok megbízhatóak, a költségvetés végrehajtása a jogszabályi előírásoknak megfelelt. Összesen 105 beszámolót és elszámolást ellenőriztünk, ezek közül három esetében adtunk korlá tozott minősítést. Mindez a 2011. évre vonatkozó ellenőrzésünk során is 105 beszámolót és elszámolást érintett, akkor öt korlátozott és egy elutasító záradék volt. A különbség bár kicsinek tűnhet, de mégis fontos fejlődésről van szó, amit meg kell becsülni , a megbízható beszámolók ugyanis a felelős közpénzgazdálkodás alapját jelentik. Nem lehet rendbe tenni az ország közpénzügyeit anélkül, hogy ne látnánk tisztán az ország költségvetésével kapcsolatban. A 2012. évi költségvetés végrehajtása összességében az t mutatja, hogy bár van még tennivaló az elszámolások szabályszerűsége terén, de évről évre tudunk lépéseket tenni a helyes irányba. Ellenőrzésünk során megállapítottuk, hogy a központi előirányzatok teljesítési adatai megbízhatóak, az egyetlen kivételt a Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek jelentették. Ez utóbbi esetben korlátozott minősítést adtunk az elszámolásokra, mivel a szerződések adatait és nyilvántartásait a jogelőd szervezetek nem tartották naprakészen, a szerződéses adatokban és a nyilvánt artásokban a változásokat nem vezették át, így azok megbízhatósága nem volt megfelelő. A részletesen ellenőrzött fejezet: a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kiadásait és bevételeit megbízhatónak találtuk. Külön minősítettük az alapok beszámolóit i s; az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap konszolidált beszámolóját, valamint az elkülönített állami pénzalapok beszámolóit elfogadó véleménnyel láttuk el. Az Egészségbiztosítási Alap esetében találtunk kisebb hiányosságokat, szabálytala nságokat. Ezek egyike volt, hogy elmaradt a nemzetközi elszámolásokból adódó külföldi követelések értékelése és leltározása, valamint az ellátások megtérítésével összefüggő számlakibocsátás. Államháztartási szinten kis összegről, mintegy ötmilliá rd forintról van szó, mégis engedjék meg, hogy kiemeljem ezt a tételt. Azért állnék meg egy pillanatra, mert itt jól látható, hogy egy kisebb szabálytalanságnak is önmagán túlmutató jelentősége lehet, ez az ötmilliárd forint ugyanis a magyar kórházakban ke zelt külföldi betegek ki nem fizetett és be nem hajtott számláinak végösszege. Egy olyan helyzetben, amikor az egészségügy több tízmilliárd forintnyi szállítói tartozás alatt nyög, akkor igenis fokozottan figyelni kell arra, hogy ne halmozódhasson fel úgy ötmilliárd forintnyi külföldi kinnlevőség, hogy arról még csak leltár és elszámolás sem készül, az államnak mindent meg kell tennie jogos bevételeinek biztosítására. Az állami kiadások esetében is fokozott gondosságra van szükség. Itt kell szóvá tennem a N emzeti Fejlesztési Ügynökségnél talált hiányosságokat is. Azt vizsgáltuk meg, hogy az uniós források igénybevételére kialakított pályázati rendszer biztosítottae, hogy támogatásban csak a törvény szerinti átláthatóságnak megfelelő szervezetek részesülhetn ek. Megállapítottuk, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az átláthatóság érvényesítése érdekében nem alakított ki megfelelő kontrollokat, belső eljárásrendje 2012 októberéig nem írta elő a tulajdonosi adatok adatbázisokkal, közhiteles nyilvántartásokkal v aló összevetését. Az NFÜ ellenőrzés nélkül elfogadta a pályázó cégek, szervezetek nyilatkozatait, azaz tételesen nem ellenőrizte, hogy milyen hátterű társaságok jelentkeznek be Magyarország uniós pénzeire. Ez a szabályozási hiányosság és lyuk azért jelent komoly problémát, mert így intézményesen semmi sem garantálja, hogy ne külföldi államkasszákban és magánszámlákon landoljanak azok a fejlesztési pénzek, amelyek hazánknak járnak, és amelyekre égetően szüksége van a magyar gazdaságnak, a magyar polgároknak. Az ilyen gyakorlat minden körülmények között hibás, de jelenleg Magyarország nem is engedhet meg magának ilyen hibát, ilyen mulasztást. Örömteli, hogy az NFÜ jelentésünk nyilvánosságra hozatala után rögtön jelezte, hogy a számvevőszéki elvárásoknak megfel elően már intézkedett is a vonatkozó eljárásrend módosítására. Az ellenőrzésbe bevont minden költségvetési szervnél és fejezeti kezelésű előirányzatnál elvégeztük a belső kontrollrendszerek kiépítettségének és működésének minősítését is; ezt már a
