Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 16 (302. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Jakab István): - BODÓ SÁNDOR (Fidesz):
498 Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK ( Jakab István) : Tisztelt Országgyűlés! Napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Most a napirend utáni felszólalások következnek. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Magyar Zoltán képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjából. (Hegedűs Lorántné: Telefonál, kint van a folyosón.) Akkor most, tisztelt Országgyűlés, amíg megérkezik Magyar Zoltán képviselő úr, megadom a szót Bodó Sándor képviselő úrnak, Fideszképviselőcsoport (Magyar Zoltán visszatér az ülésterembe.) , aki úgyszintén napirend utáni fe lszólalásra jelentkezett: “Hajdúszoboszló alapításának 407. évfordulója” címmel. Öné a szó, képviselő úr. BODÓ SÁNDOR (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szeptember 2. jeles nap Hajdúszoboszló életében, ezen a napon ünnepli a város a születésnapját, a hajdúk letelepítésének 407. évfordulóját. Egy születésnap jó alkalom arra is, hogy emlékezzünk. Tekintsünk vissza Hajdúszoboszló történelmében több mint négy évszázadot! A XVI. század végén fokozódott az elégedetlenség a Habsburg okkal szemben. Ezt az elégedetlenséget fejezte ki a Bocskai István vezette szabadságharc, amelyben egymásra talált a tiszántúli nagyúr és a békétlen hajdúk tömege. Kik voltak a hajdúk? A hajdúk eredetileg fegyveres marhapásztorok voltak. Nevük a “hajtó” va gy “hajdó” szavakból eredeztethető. Feladatuk volt a csorda őrzése, ami időnként fegyveres fellépést is igényelt, mivel meg kellett védeni a jószágot a rablóktól vagy a ragadozó állatoktól. A török háborúk idején a fegyverforgatásban jártas marhapásztoroka t szívesen fogadták fel katonai feladatok ellátására. 1604ben a Habsburgok által perbe fogott Bocskai István a hajdúkhoz fordult, hogy felvehesse a harcot az ellene készülő császári, székely és szerb csapatok ellen. A hajdúknak földet és békés letelepedés t kínált. A hajdúk Bocskai mellé álltak, és 1604. október 14én Álmosd és Bihardiószeg térségében döntő győzelmet arattak a császári sereg felett. Így kezdődött történelmünk első nagy Habsburgellenes felkelése, a Bocskaiszabadságharc. Bocskait katonai si kerei után az erdélyi rendek, majd Magyarország fejedelmévé választották. Bocskai fejedelemmé választása után, sikereinek csúcsán is józanul ítélte meg lehetőségeit: tudta, hogy nincs olyan gyalogsága és tüzérsége, amellyel egy ellene összevont császári ha dsereget legyőzhetne. Megegyezést kereső szándékai találkoztak a császári udvar békére való hajlandóságával. Az 1606os bécsi béke biztosította a nemesek, a szabad városok és a végváriak vallásszabadságát és a magyarországi rendek jogait. Bocskai Erdély fe jedelmeként írta alá a békét, és ez a Habsburgok részéről az erdélyi függetlenség elismerését jelentette. A bécsi békeszerződés lezárta a Habsburgok és Bocskai közt folyó háborút, a fejedelem már nélkülözhette leghűségesebb és legjobb lovas katonáit. Bocsk ai 1606. szeptember 2án Kassán kelt okiratában Szoboszlóra telepítette a Halasi Fekete Péter kapitány alatt harcoló 700 lovas hajdút, akiknek nemesi rangot is adományozott. A szoboszlóiak később is mindig számon tartották és büszkék voltak, különösen a tö bbi hajdúvárosokkal szemben lovaskatonai mivoltukra. Bocskai István Szoboszló faluban lévő saját birtokrészeit adományozta hajdúinak. Ebben az időben Szoboszló történetének új korszaka kezdődött. Három országrész találkozásánál és két nagyhatalom ütközőpon tján, veszélyes helyen szépen fejlődött HajdúSzoboszló. Báthory Gábor erdélyi fejedelem 1610ben vásárjogot adott a városnak. A hajdúk Bocskai István 1606 decemberében bekövetkezett váratlan halála után is hűséges támaszai maradtak az erdélyi fejedelmekne k.
