Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. december 10 (335. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
4690 népszavazás 80. évfordulóján, 2001ben a kormányok közt elsőké nt kihelyezett kormányüléssel adózott a soproni népszavazás emléke előtt, úgy az idei ünnepségünket is igazán rangossá teszi. Köszönjük, hogy a hűség napján Sopronban idén felavathatjuk Bánffy Miklós, a bonchidai gróf, polihisztor, országgyűlési képviselő, külügyminiszter, író, grafikusművész és nem utolsósorban keresztény ember soproni szobrát. Az, hogy egy erdélyi származású államférfi az, aki a magyar nemzetnek a legnyugatibb országrészét megmentette, ma a nemzetegyesítést a mindennapjaikban és a gyakorl atban megélő magyarok, a nemzet számára legyen üzenet értékű. Legyen üzenet és örök jel a leghűségesebb városban arra, amit alkotmányunkban is megfogalmaztunk, hogy a magyar nemzet egységes, elválaszthatatlanul összetartozik, hogy felelősséget visel és fel elősséget viselünk minden magyarért. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Sopron városa nevében köszönjük még egyszer, hogy gróf Bánffy Miklós szobrát december 14én Sopronban felavathatjuk. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Balczó Zoltá n) : Megkérdezem, hogy a kormány nevében ki kíván reagálni. Megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak. (9.20) DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Ti sztelt Ház! Valóban, Bánffy Miklós egy igazi és közismert polihisztor volt, hiszen volt földbirtokos, politikus, író, grafikus, intendáns. Ő eredetileg Kolozsváron született 1873ban, de Budapesten tanult, és itt is szerzett doktori címet. Ciklusokon át vo lt itt országgyűlési képviselő, négy évig Kolozs megye főispánja volt. 19121918ig a Nemzeti Színház és az Operaház intendánsa, Bethlen miniszterelnökségének első éveiben pedig külügyminiszter, ez egy elég erős váltás az Operaházból a külügyi tárca élére, de itt is megállta a helyét. Később a Képzőművészeti Tanács elnöke lett. 1926ban költözött vissza Erdélybe, ahol az irodalmi és a közélet egyik legjelentősebb szervezője lett, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnokává is választották, ez a legmaga sabb világi pozíció, és ott még felvette helyben a román állampolgárságot is. A képviselő úrral természetesen egyet is értek, egy évforduló mindig jó alkalom arra, hogy az örökségünk felvállalásáról és vállalásáról beszéljünk, szóljunk. A kérdés az, hogy e z az évforduló milyen kérdéseket tesz fel nekünk akár Bánffy Miklós örökségével kapcsolatban, vagy milyen válaszokat adunk rá az egész nemzeti akaratérvényesítés szempontjából. Gróf Bánffy Miklós személyében azt a sikeres politikusunkat ünnepeljük, aki cél ját tartósan elérte. Sopron és a Sopron környéki nyolc falu, Ágfalva, Nagycenk, Kópháza, Sopronbánfalva, Balf, Fertőrákos, Harka és Fertőboz ma is Magyarország részei. El tudta érni, amit sokan a kortársak közül már csak veszett fejsze nyelének tartottak, de ő hitt benne, és el is érte a célját. Bánffy Miklós egy olyan politikus volt, aki mentes volt a Széchenyi által a magyarság négy fő bűnének nevezett tulajdonságok egyikétől, az érzelmi politizálástól. Politikáját történelmi távlatban az eredmények mérté k le, ezek közül kiemelkedett, hogy Sopront vissza tudta szerezni. Sopron Magyarországot választotta, mert Magyarország vonzó képet tudott a soproniak számára kínálni. Az elmúlt közel négy év kül- és belpolitikájában is a nemzet megerősödése és gyarapodása vezérelt bennünket. Ma a kérdés az, hogy a határon túli magyarok megmaradnake magyarnak, meg akarnake maradni magyarnak, és ha igen, akkor milyen sors vár rájuk magyarként, milyen jövőképet kínálunk itt 2013ban a határon túli magyarság számára. Igyekez tünk az elmúlt három évben vonzóvá tenni mindenkinek a magyarságot, és a jövőképet minél inkább bíztatóan felvázolni, hiszen Magyarország, az anyaország gazdasága egyre erősödik, és éppen ezért a tekintélye is növekszik gazdasági téren. Hosszú távú beruház ások kezdődtek el Magyarországon, nemcsak az iparban, nemcsak az autógyártásban, de az oktatásügyben, főleg a felsőoktatásban, a mérnökképzésben, az
