Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. december 4 (333. szám) - Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újramegnyitott részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik):
4386 A konkrét tettekhez meghatározott forrásokra van szükség. Az első körben arra tettem javaslatot, hogy 3,2 milliárdot kapjon MiskolcTapolca ennek a fürdőnek a megépítésére. Ez nyilvá nvalóan hatalmas összeg egy olyan kifeszített költségvetésben, amit most láthatunk. És az is kérdés persze, hogy ezek a számok így teljesülneke. Azt tudom mondani azonban, hogy az az összeg is csak az volt, amelyről a turisztikai nagyattrakciós pályázat s zólt. Amennyit elnyerhetett volna Miskolc a turisztikai nagyattrakció keretében. Amennyi járt volna ennek a városnak. Most második körben nem ilyen összegre teszünk javaslatot, arra teszünk javaslatot, hogy 1 milliárd forintot szánjon erre a központi költs égvetés, más források terhére természetesen, nem a hiányt növelve. Mert egyébként MiskolcTapolca fejlesztése a régió gazdasága, turizmusa, az ott élők mindenapjai szempontjából is meghatározóan fontos. Arra teszünk javaslatot, hogy ne múljon el ez a ciklu s úgy, hogy nem kapott Miskolc turisztikai beruházásokra markánsan összeget, ne múljon el úgy, hogy nem fejlődhet MiskolcTapolca, merthogy végletesen lemarad, ha ez nem történik meg. Ez az öt módosító indítvány az, amit most jegyzünk. Még egyszer, én hisz ek benne, hogy mindegyik megalapozott, mindegyik támogatásra érdemes. Arra kapacitálnám miskolci és Borsod megyei fideszes képviselőtársaimat, hogy teljesítsék választási ígéreteiket, és szerezzenek támogatást a frakciójukban ezeknek a módosító indítványok nak, vagy legalább valamelyiknek, néhányuknak. Mindegyik cél olyan, amely a miskolciak érdekét szolgálja, nekünk meg az kell hogy legyen az első. Köszönöm. (Szórványos taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Az előre b ejelentett felszólalók közül senki nem tartózkodik a teremben, így megadom a szót Nyikos László képviselő úrnak, Jobbik. DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az ajánlás 3. pontjában lévő javaslatomról szeretnék beszélni. (10.40) Ez nem számszerű javaslatot tartalmaz, hanem a törvényjavaslat normaszövegét érinti, közelebbről azt a normaszövegtervezetet a 23. § (10) bekezdésében, amely azt indítványozza, azt szeretné, ha az Országgyűlés főigazgatója átcsoportosítási jogkört kapna az Országgyűlés fejezetben a Kossuth tér rekonstrukciójára előirányzott 17 milliárd forint körüli összegből az Országgyűlés Hivatala javára, illetve átcsoportosítási jogkört kapna a jövő évi képviselőválasztásokra előirányzott összeg terhére és az Országgyűl és Hivatala javára. Én azt gondolom, hogy értem szakmailag ennek a törvényszövegtervezetnek a célját vagy a tartalmát, hiszen konzultáltam erről az Országgyűlés gazdasági főigazgatóhelyettesével, de nem kívánok ennek a szakmai mélységeibe belebonyolódni, tekintettel arra, hogy költségvetési vitáról van szó, és nem számviteli, elszámolástechnikai kérdésről. Azonban szeretném arra felhívni a figyelmet, hogy nem lenne jó, ha ez így maradna, ezért törölni javasoltam ezt a (10) bekezdést a törvényjavaslat szöv egéből, ugyanis itt arról van szó, hogy ez egy súlyos megsértése lenne olyan költségvetési elveknek, amelyek hosszú évtizedek alatt alakultak ki Magyarországon is. Ugyanis az Országgyűlés által eldöntött, az Országgyűlés által meghatározott előirányzatot e gy mégoly jeles intézménynek a főigazgatója sem módosíthat, mint az Országgyűlés. Az Országgyűlés által meghatározott előirányzat módosítására van mód az államháztartási törvény szerint, a kormánynak van ilyen lehetősége, sőt a fejezetgazdáknak is van ilye n lehetősége. A fejezet felügyeletéért felelős szerv vezetője vagy a miniszter jogosult átcsoportosítani a fejezeten belül bizonyos mértékig. Ez érthető és természetes, hiszen a parlament által meghatározott előirányzatok sem tekinthetők szentírásnak a szó nak abban az értelmében, hogy azok nem mozdíthatók meg, nem változtathatók meg. Az élet időnként felülírja az elképzeléseket, bizonyos rugalmasságot tehát bele kell vinni a rendszerbe. Ez a rugalmasság Magyarországon rendkívül nagy,