Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. december 3 (332. szám) - A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik):
4338 ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Szávay István képviselő úr köve tkezik, Jobbik. SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Most már lassan több mint 23 év telt el az úgynevezett rendszerváltás óta, és gy akorlatilag a mai napig sem látunk tisztán azzal kapcsolatban, hogy 1990 előtt pontosan kik, hogyan, milyen belső információk alapján, kikkel együttműködve működtették a diktatúra rendszerét. (20.30) Kik voltak azok, akik különböző motivációk alapján - min t ahogy hallhattuk - segítették embertársaikról, barátaikról, adott esetben családtagjaikról szóló kompromittáló információkkal a diktatúrát, és segítettek annak fennmaradásában, segítettek abban, hogy a rendszer számára kellemetlen, adott esetben veszélye s elemeket ki tudják szűrni? Az én nagyapám, apai nagyapám világháborút megjárt, harcokat megjárt ember volt, aki beházasodott egy kulák családba. Soltvadkertre, Bócsára érkezését követően figyelték. A mai napig nem tudjuk azt, hogy kik és mit jelentettek róla. Néhány anyagot megkaptam, a személyéről szóló jelentéseket, amelyekben a nevek rendszeresen ki vannak húzva. Nem tudjuk, hogy kik szerepeltek azokban a jelentésekben. Élethelyzetek, szituációk, 6070 évvel ezelőtti beszélgetések vannak leírva, mely t örténetekből hiányoznak a szereplők, hiányoznak, hogy kik voltak ott, kik voltak azok, akik aztán később a jelentést róla megtehették, mert ezek az anyagok ebben a formában a mai napig sem nyilvánosak. Engem nem érint már ez a pártállami múlt, amit Tóbiás képviselő úr mondott, engem csak annyiban érint, képviselőtársaim, és ne haragudjanak, hogy talán túl személyes dolgot hozok ide, engem annyiban érint, hogy én valójában a mai napig sem tudom, hogy ki volt a nagyapám, és évtizedeken keresztül mit csinált, és mi történt vele. Csak annyit tudok, megboldogult nagyanyámnak is csak annyit mondott, hogy amit nem tudsz, azt nem tudják kiszedni belőled. Nem tudjuk, hogy évtizedeken keresztül mi történt vele. Felmerülhet akár még annak a lehetősége és a gyanúja is, hogy radikális, köztudomásúan antikommunista nézetei ellenére is lehet, hogy valamilyen kényszerrel, zsarolással kicsikartak tőle egy aláírást, esetleg bármilyen jelentést. Ennek a gyanúja is felmerülhet. De én úgy gondolom, hogy még mindig sokkal jobb len ne, ha ezt tudnánk, tudnánk, hogy mi történt egyáltalán, miért őrült meg a végére, idegileg miért vált labilissá, és miért lett 1978ban öngyilkos. Ennek oka volt. Nem tudjuk, hogy mi történt. A bizonytalanságnál talán még ez is sokkal jobb lenne. Ezt a tö rténetet azért hoztam ide önök elé - egyébként én nem készültem ezzel, csak hallgattam ezt a vitát, ami kettejük, hármójuk között kialakult azzal kapcsolatban, hogy most a spicli miért volt spicli, jelentette vagy nem jelentett, hiszen ez az egyik sarokké rdése most ennek a javaslatnak, hogy egyáltalán azok, akik jelentettek vagy együttműködtek, azokról lehete tudni, nyilvánosak leszneke ezek az akták, az aktanyilvánosság, amely kifejezést nagyon sokszor elmondta Schiffer képviselő úr , mert családok szá zezreinek vannak hasonló történetei ebben az országban, ebben én egészen biztos vagyok, akik szeretnének végre saját maguk is a saját múltjukkal szembenézni, a saját felmenőik múltjával szembenézni, tudni akarják azt, hogy adott esetben kik voltak azok, ak ik az ő életüket tönkretették, negatívan befolyásolták, ártottak nekik, még akkor is, ha a közvetlen környezetükből vagy akár a saját családjukból derültek ki vagy kerültek ki ezek az emberek, majd elszámolnak egymással, ha tudnak, ha nem most, akkor majd odafent. Mert azért nagyon sokan, többségük még mindig él. És ott vannak azok, akik már nem élnek, akiknek ittmaradtak a hozzátartozóik, akik pedig azt szeretnék tudni, hogy kik voltak a nagyszüleik, kik voltak a dédszüleik, és mi történt velük. Nem látom, hogy miért nagyobb vagy miért fontosabb ennél az, hogy adott esetben megvédjünk néhány olyan embert, akinek ez a kérdés kellemetlen lehet, aki akár akarata ellenére működött együtt, aki a mai napig nem számolt el a saját múltjával.
