Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. december 3 (332. szám) - Az egyes igazságügyi, jogállási és belügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
4306 kijátszották. Higgyék el, ettől még nem lesz alkotmányos az, amit most csináltak! A mi módosító javaslatunk kiveszi ezeket a szubjektív elemeket a tö rvény szövegéből. Remélem, hogy támogatni fogják azt. A másik, ami problémás pontja ennek az előterjesztésnek, a Kúria főtitkárának törvényben való rögzítése, már ennek a státusnak, pozíciónak. Ugye, tudjuk azt, hogy eddig is létezett ilyen beosztás a Kúri án, azonban ezt a szervezeti és működési szabályzat alapján hozták létre, nem pedig törvény alapján. Azt gondolom, ez önmagában is vitatható, ugyanis a Kúria, korábban Legfelsőbb Bíróság szervezeti és működési szabályzata olyan hatásköröket, olyan jogkörök et utalt a főtitkár hatáskörébe, amelyek lényegesen nagyobb hatalmat, befolyást biztosítottak számára ezáltal, mint az egyébként törvények alapján megválasztott kúriai vagy legfelsőbb bírósági elnökhelyettesé. Magyarán szólva egy olyan tisztségviselő töltö tt be nagyobb hatalommal járó pozíciót, akit az elnök diszkrecionális jogkörében nevezett ki. Ehelyett a Kúria elnökhelyettese, akinek legitimitása jóval nagyobb, ennél kevesebbel rendelkezett és rendelkezik most is. Nos, tisztelt képviselőtársaim, mit csi nálnak most önök? Mindezt törvényerőre emelik. És a törvény fogja azt mondani, hogy a kisebb legitimitással rendelkező személynek van nagyobb jogköre, mint a nagyobb legitimitással rendelkező bírósági vezetőé. Én ezt őszintén szólva nehezen tudom megérteni , elfogadni pedig egyáltalán nem tudom. Érdemes megnézni, hogy milyen jogkörei lennének mások mellett az új főtitkárnak. Először is a költségvetési keretek között gondoskodik a Kúria működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekről, gyakorolja a törv ény által hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat, ellenőrzi a Kúria vonatkozásában az eljárási határidők megtartását, gondoskodik a Kúrián az ügyviteli és igazgatási szabályok megtartásáról. És most kezd érdekessé válni: az OBH elnöke által meghatározott al apelveknek megfelelően szervezeti és működési szabályzatot készít, meghatározza a Kúria munkarendjét és munkatervét, jóváhagyja a Kúria kollégiumának munkatervét, továbbá ellenőrzi betartásukat. Szervezi és ellátja a hatáskörébe utalt oktatási és továbbkép zési feladatokat, gondoskodik a Kúria ügyfélfogadási idejének és rendjének a központi honlapon és a Kúria honlapján történő közzétételéről, és ellátja azokat az egyéb feladatokat, amelyeket a jogszabály, az OBH elnökének szabályzata vagy az OBH elnökének h atározata a hatáskörébe utal. Tisztelt Képviselőtársaim! Egészen nyugodtan mondhatjuk, hogy a főtitkár gyakorlatilag az OBH elnökének meghosszabbított keze, helytartója a Kúrián. Erről van szó. Így most már érthető, tisztelt képviselőtársaim, az, hogy önök miért akarják az ő helyzetét, az ő státusát ilyen mértékben megerősíteni. Lehet azt is tudni, hadd fogalmazzak úgy, hogy köztudottan nincs ellenséges viszonyban az OBH elnökével a Kúria mostani főtitkára. Ne legyen igazam, tisztelt képviselőtársaim, de ál talában rá szoktam hibázni, a legfőbb ügyésznél is és másoknál is sikerült, még mielőtt megválasztották volna, hogy a Kúria főtitkárhelyettese vélhetően a mostani személyzeti főnök lesz, aki annak idején Handó Tünde helyettese volt a munkaügyi bíróságon. M ég egyszer mondom, ne legyen igazam, képviselőtársaim, de valószínűleg sajnos igazam lesz. Magyarán szólva, létre fognak hozni egy olyan, igazgatási szempontból kiemelt státust a Kúrián, ami gyakorlatilag az OBH elnökének akaratát fogja tudni oda becsatorn ázni. Én ezt a szándékot messzemenőkig elutasítom, tisztelt képviselőtársaim. Végül, ami számomra még kérdéses, a főtanácsadók helyzete a Kúrián, illetve az OBHn. (18.10) Értem azt és akceptálni is tudom, hogy bizonyos speciális feladatok ellátására szüks ég lehet olyan magasan kvalifikált emberek foglalkoztatására, akik nem bírák, sőt adott esetben még nem is jogászok. Például ilyen lehet, mondjuk, egy műszaki vezető foglalkoztatása, de ilyen lehet, mondjuk, a Bíróképző Akadémián egy egyetemi tanár alkalma zása, foglalkoztatása is. Éppen ezért magát a lehetőséget nem utasítom el. Azt azonban mindenképpen korlátok közé szorítanám, hogy az érdemi döntésre jogosult munkatársaknak hány százaléka lehet ilyen státusban. Ugyanis azt nem szeretném látni és megélni, még ha erre csak elméleti lehetőség is van - és örülnék, ha erre államtitkár úr válaszolna, lehetőség
