Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. december 3 (332. szám) - A jászkun önmegváltás emléknapjáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - LUKÁCS LÁSZLÓ (Fidesz), a napirendi pont előadója:
4223 többet fizetett, több földhöz jutott, s hatalmas legelők is kellettek a szilaj állattartáshoz. A visszaszerzett jogok a földhöz kötődtek, ezért a két Kunság és a Jászság népe arra törekedet t, hogy idegen népek ne juthassanak be közéjük és földet ne szerezhessenek. Manapság is időszerű törekvések voltak. Ez tovább erősítette a közösség összetartását. Az embereket büszkeség töltötte el, hogy kunságuk, ősiségük alapján különleges jogokat élvezn ek. Került mindez 575 900 rajnai aranyforintba, valamint még ezer lovas katona felszerelésébe, továbbá a nádor és a többi tisztségviselő fizetésének megadásába. A kunok és a jászok utódai még évekig, évtizedekig törlesztették a redemptióra fölvett kölcsöne iket. Elérték a jászkun kerület gazdasági, társadalmi fellendülését, és a feudális alávetettségből a parasztpolgári életmód felé fordult az életük. Mit jelent a Jászkunságban élőknek, hogy 1745. május 6án kelt diplomájában Mária Terézia megengedte a jászk unok megváltását s visszahelyezte őket ősi kiváltságaikba? E kiváltságlevél alapján a Jászkunság földje és népe szabad lett. A jászkun kerületek a váltság és járulékos összegeit a megállapított időben pontosan lefizették. Az óriási közterhektől sújtott lak osság készpénzzel alig rendelkezett, s a közel 600 ezer rajnai aranyforintra rúgó összeg nagy részét kölcsön útján szerezte meg. Szerencsére nem svájci frankban. A legnagyobb összeget báró Palm Ferenc hitelezte a jászkunoknak, 300 ezer forintot 6 százaléko s kamatláb mellett. A váltságösszeg többi részét kisebbnagyobb részben egyháziaktól, nemesektől, kereskedőktől, molnároktól vették kölcsön. Az óriási megváltási összegből a három székváros, Jászberény 65 150, Halas 50 900, Karcag 41 300 forintot vállalt m agára. Nagy és súlyos teher volt ez, hiszen az örökösödési háborúban kiállított ezer huszár felszerelési, ellátási költsége is a jászkunokra nehezedett. Arról nem is beszélve, hogy százak haltak meg a Habsburgérdekháborús évtizedek alatt. Mindezzel együtt a jászkun kerületek a felszabadulásukat, megváltott szabadságukat kitörő örömmel, hálaadó istentisztelettel ünnepelték meg. A redemptióval a jászkunok történeti fejlődése új irányba lendült, és száz évvel megelőzték az általános jobbágyfelszabadítást. Önk ormányzatuk újra kiépült, a szabad életük majdnem minden ágát felölelő józan, határozott, bölcs mérsékletű szellem és jogfelfogás teljesen a tősgyökeres, de magyarrá vált jászkunok alkotása. Tisztelt Ház! A redemptio kivételes, de nem egyedi jelenség a kor abeli Magyarországon. Létezett jó néhány autonóm, kiváltságolt terület még, például a hat hajdúváros, a 16 szepesi szász város vagy a szabad királyi és bányavárosok. Számunkra mégis a legfontosabb a jászkun kerület, tekintettel arra, hogy körülbelül százez er ember, 38 településen 17 656 család vált újra szabaddá a gyötrelmes földesúri függéstől. Szülőföldemen, a Kiskunság 15 településén ekkor 5997 család élt körülbelül 30 ezer fővel. A váltságpénz, a 185 150 rajnai aranyforint értéke körülbelül ugyanennyi j uh árának felelt meg akkor vagy körülbelül 10 ezer lónak vagy 5 ezer hízómarhának. Az utókor számára kötelességünk megemlékeznünk elődeink áldozathozataláról, és hálaadással tartozunk. A Magyar Országgyűlésben ezért kezdeményeztük a jászkun emlé knap megerősítését. Meggyőződésem, hogy az egymással egyetértő kultúrközösségek autonómiája, a saját magukat meghatározó közösségek önrendelkezése jelenti a jövőt a Székelyföldön, a Hajdúságban vagy a Jászkunságban egyaránt. Magyarország érdeke ez, a magya r jövő mintaképe, a szabad parasztpolgárok, a cívis öntudat megtartása minden időkben. A Csertán nemzetség, Kötöny népének emléke összetartó identitást jelent közel 140 év múltán is, miként 184849 is. Számomra természetes és konokul helyeselhető dolog a j ászkun hagyományok megélése és megtartása. Számunkra a halasi csipke, a birkapörkölt, gulyásleves nem elvont fogalom, a bogrács, a kulacs, kolbász, csákány, balta, kantár, csősz, és így tovább, kun szavaink szerves alkotórészei a nemzeti kultúrörökségünkne k. Szép példája például a kun miatyánk, amit még száz évvel ezelőtt is tanítottak iskoláinkban. Az erősen eltorzult szöveg körülbelül a XVI. század közepén keletkezhetett, ennek utolsó sorával zárom hozzászólásomat, annak reményében, hogy a jászkunok jó pé ldával járnak elöl, bízunk a gondviselésben, a jövőben és egymásban, ahogyan az elmúlt
