Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. december 3 (332. szám) - A jászkun önmegváltás emléknapjáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - LUKÁCS LÁSZLÓ (Fidesz), a napirendi pont előadója:
4221 ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. A benyújtott módosító javaslatokról várhatóan következő ülésünkön döntünk. A jászkun önmegváltás emléknapjáról szóló országgyűlé si határozati javaslat általános vitája ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a jászkun önmegváltás emléknapjáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája a lezárásig. Szabó Tamás és fideszes képviselőtársainak önál ló indítványát H/13092. sorszámon megismerhették. Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Lukács László képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. LUKÁCS LÁSZLÓ (Fidesz), a napirendi pont előadója : Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Kedves Képviselőtársaim! Valamennyiünkben felmerülhetett az a kérdés, hogy miért fontos az egykori jászkun kerületben élők számára, hogy 268 évvel ezelőtt, május 6án Mária Terézia kiadott egy kiváltságlevelet, amely számtalan korábbi ígéret és halogatás ellenére lehetővé tette a régi kun és jász kiváltságok helyreállítását. Igazán nagy megtiszteltetés számomra, aki az egykori Halasszék és az AlsóKiskunság képviselője vagyok, szülőföldem múltjához, jelenéhez, jövőjéhez egyaránt kötődö k, hogy 1876 óta először kerül napirendre a magyar parlamentben a jászkun múlt dicsőségéről szóló országgyűlési határozat, amely emléknappá minősíti a jászkun szabadság napját. A Kiskunságra éppúgy jellemző a XX. század végén és napjainkban is, hogy telepü léseink igyekeznek e sajátos kultúrtáji csoportba tartozónak vallani magukat. Kiskunhalas már 17 éve május 6án tartja meg hivatalos városi ünnepnapját, ekkor felelevenednek az egykori hagyományok: a kunkapitány megválasztása, lovasbandérumok találkoznak, a Nádor Klub részéről redeptiós díjat adunk ki, gasztrokulturális hungarikum vagy inkább kunikum kerül a nyilvánosság elé, s még számtalan rendezvény erősíti a jászkun összetartozást. Mindenki tudja már, hogy a kun székek a magyarországi kunok autonóm, kir ályi vármegyerendszertől független és igen hatékony közigazgatási egységei voltak. A szék a szászok és székelyek székeihez hasonlóan bírói széket jelent. A székek élén a kapitányok álltak, legfőbb bírájuk a nádor volt, ami a legrégibb magyar királyi udvari méltóság, a király helyettese. A nádor mindig közvetítő szerepet töltött be a király és a nemesek között, a 800 év alatt azonban sokszor átalakult a hatalmi játszmákban a nádor szerepköre, kinevezése vagy választása az aktuális uralkodói hatalom akarata s zerint. A Habsburgok közel négy évszázadon keresztül Bécsből irányították a magyar királyságot, ráadásul a nádorok egy része inkább a Habsburgok, mint a magyarországi rendek érdekeit képviselték. Volt azonban jó néhány kivétel, akik nem keverték össze a ha za ügyeit a birodalom érdekeivel. Nem ártana ebből tanulni manapság is. Az önkény és a megtorlás éveiben, 1849 után többé már nem töltötték be a nádori méltóságot, és 1867 után a miniszterelnök hatáskörébe került át a nádori feladatok jelentős része. A szó szegő önkény már 1853tól kivetette adóit a szabad jászkun területekre, és az általános adóteher 34 százalékról 20 százalékra emelkedett, s nem volt akadálya, hogy érvényesítsék a szabadságharcban jeleskedő jászkunok megaláztatását. Itt jegyzem meg, hogy két vitézül harcoló huszárezredet is adott a hármas kerület, a hagyományos 12. Nádorhuszárezredet, s az újonnan felállított 14. Lehelhuszárezredet. Minden más
