Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. december 2 (331. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - BODÓ SÁNDOR (Fidesz):
4177 Köszönöm szépen, államtitkár úr. Lenhardt Balázsra nézek, mert az előbb lezártam a vitát, pontosabban a vitát most zárom le forgatókönyv szerint, de több képviselői hozzászólásra az államtitkári, előterjesztői választ követően már nem tudok lehetőséget biztosítani. Mint volt jegyző, ezt pontosan tudja, hogy ilyenkor így működik. Hangsúlyoztam a kérdést, hogy akare mé g valaki szólni, akkor nem láttam az ön gombját benyomva. Mindenesetre most az általános vitát lezárom, és ha jól értettem a tájékoztatást, nem érkezett módosító javaslat. Így részletes vitára nem kell hogy sort kerítsünk, következő ülésünkön majd döntünk magáról az előterjesztésről, hogy elfogadjae a Ház vagy sem. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Tisztelt Országgyűlés! Napirendi pontjaink tárgyalásának végéhez érkeztünk. Napirend utáni hozzászólá sok következnek. Elsőként Bodó Sándor képviselő úr, a Fidesz frakciójából: “HajdúBihar megye napja” címmel. Öt percben öné a lehetőség. BODÓ SÁNDOR (Fidesz) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy e ház falai közö tt nem különösebben indokolt arról az ismert történelmi tényről, történelmi eseménysorozatról beszélni, hogy vajon a vármegyerendszer, a megyerendszer mit is jelentett a magyar nemzet múltjában, illetve jelenében is mit jelent. Nyilván tudjuk mindannyian n agyon jól ezeket a történelmi eseményeket, és azt gondolom, hogy akár a kultúra, akár a gazdaság, akár a szabadság érvényesítése, egyáltalán számtalan olyan terület van, ahonnan lehetne mindig egyegy példát kiemelni. Szerintem a mai kornak is kötelessége ezekről az eseményekről megemlékezni, és megyei közgyűlési tagként is és parlamenti képviselőként is üdvözlöm azt a döntéssorozatot, illetve egy konkrét döntést, amelynek eredményeképpen HajdúBihar megye önkormányzata, HajdúBihar megye közgyűlése novembe r 22ét HajdúBihar megye napjává nyilvánította. Természetesen ennek megvannak a történelmi előzményei, hiszen a megye kvázi születésnapja tulajdonképpen 1698. november 22ére tehető, amikor is a hajdúkerület megalakult. Ezek az események nyilvánvalóan nem köthetők szorosan csak és kizárólagosan Debrecenhez, hiszen ez az egész megye ünnepe, így aztán teljesen érthető módon a megyenapi rendezvények a megye többi településén is mindig jelentős alkalmat, jeles alkalmat biztosítanak. Ünnepi közgyűlésre került m ár sor Berettyóújfaluban, Püspökladányban, Hajdúböszörményben, Hajdúnánáson, Nyíradonyban, és reményeim szerint ez a sor még folytatódni is fog. De miről is emlékezünk meg ezen a napon? Nyilvánvalóan van egy történelmi múlt, amelyet illik azért egyegy ily en alkalomkor is áttekinteni. Meg kell emlékezni a csonka Bihar vármegyéről, Biharországról, amelynek lakóit nem hordta különösebben tenyerén a történelem. Aztán természetesen szólni kell Debrecen szerepéről is a megye életében, hiszen azt kell hogy mondja m, hogy akár a gazdaság, akár a kultúra, felsőoktatás, egészségügy, sport területén mindenképpen a megyei szinten is kiemelve, de azt kell hogy mondjam, hogy országos szinten is olyan eredményeket produkál, amire illik odafigyelni. És itt vannak a hajdúvár osok, amelyek tulajdonképpen névadói ennek a megyenapnak, és azt kell mondjam, hogy az ő szabadságszeretetük, illetve azóta is tapasztalt szorgalmas és áldozatos munkájuk mindenképpen az utókor számára egy fontos üzenet. De hogyan is élte meg vajon a megye rendszer az utóbbi évtizedeket? Tudnivaló, hogy az elmúlt másfél évtizedben olyan speciális feladatokat látott el a megyei önkormányzat, illetve az általa fenntartott intézményrendszer, amely nyilván egyegy településnek túl nagy feladat lett volna.
