Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 27 (330. szám) - A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
4002 hogy túl sokat - a vita későbbi szakaszában talán lehetőség nyílik arra, hogy ennek a részleteit kifejtsük - emel át a régi Bvtvr.ből és az igazságügyibelügyminiszteri rendeletből. Általánosságban szint én elmondható a törvényjavaslattal kapcsolatban, hogy néhol a megfogalmazott elveknek nem felel meg a normatív szabályozás, a részletszabályok. Itt hadd utaljak egy dologra példaként; ilyen a látogató fogadása. Elvi szinten nagyon helyesen fogalmazza meg a törvényjavaslat, hogy a lehető legszélesebb körben kell ezt engedélyezni az elítéltek számára, ugyanakkor gyakorlatilag alig változtat, vagy mondhatnám azt is, hogy tartalmi szempontból szinte semmit nem változtat azon a szabályrendszeren - legyen az előz etes letartóztatott vagy jogerősen elítélt fogvatartott , ami a jelenlegi Bvtvr.ben és igazságügyminiszteri rendeletben szerepel. Például az előzetes letartóztatott ugyanúgy havonta fogadhat majd kötelező jelleggel látogatót, azaz a bv. intézet havonta köteles engedélyezni, hogy látogatót fogadjon a fogvatartott. Azt gondolom, ha komolyan gondolják azokat az elveket, amelyeket megfogalmaznak, akkor azt érdemes lett volna a részletszabályok szintjén is érvényesíteni, különben ugyanoda jutunk, mint egyes r endelkezések vonatkozásában a büntető törvénykönyvben, hogy ugyan szép szavakkal deklarálják a kettős nyomvonalú vagy kettős nyomtávú büntetőpolitika elvét, ugyanakkor az elzárásra vonatkozó rendelkezések éppen az ellenkezőjét valósítják meg ennek a gyakor latban. (14.40) A másik komoly probléma ezzel a javaslattal, hogy számos olyan rendelkezést tartalmaz, amely a kapcsolódó végrehajtási rendeletek és rendeletmódosítások nélkül nehezen értelmezhető. Most nem rossz szándékból mondom, hanem objektíve, hogy ez zel a technikával önök sokszor éltek már. A közvélemény számára a legismertebb ilyen eset volt az alaptörvény esete, ahol úgy terjesztettek be egy alaptörvényjavaslatot, hogy számos olyan rendelkezésről még a vita sem kezdődött meg, amely kibontotta volna az alaptörvényi rendelkezéseket. Tehát például, amikor az alaptörvényről szavazni kényszerült az Országgyűlés, akkor azt nem tudták megmondani, hogy milyen bírósági rendszert kívánnak majd kialakítani. Ezt később a sarkalatos törvényekben rendezték. Én ak kor azzal a példával éltem - szó szerint nem tudom idézni, a lényegét mondom , hogy ez olyan, mintha azt kérnék, hogy döntsem el, hogy egy pohár tartalmát ki kívánome inni vagy nem, mielőtt megmondanák azt, hogy mit töltenek bele. Ugyanez a helyzet egy k icsit a büntetésvégrehajtási kódex vonatkozásában is, hiszen azok nélkül a kapcsolódó végrehajtási rendeletek nélkül, rendeletmódosítások nélkül nagyon nehezen értelmezhetőek egyes szabályok, amelyek a kódexben szerepelnek. Hadd idézzek néhány olyan témát , és itt engedjék meg, hogy a Magyar Helsinki Bizottság véleményéből idézzek, amelyek rámutatnak arra konkrétan, amit én most általánosságban fölvetettem. Idézem: “Mint látható, a rendeleti szabályalkotás több esetben alkotmányos problémát is felvet, mert a tervezet számos alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó kérdés rendezését a rendeletalkotóra bízza. Törvény helyett rendelet szól majd például a különleges biztonsági zárka és részleg végrehajtási rendjének részletszabályairól, az enyhébb és szig orúbb rezsimkategóriákban érvényesülő részletes szabályokról vagy a sajátos kezelési igényű elítéltek számára kialakított részlegekről. A tervezet felhatalmazó rendelkezései szerint - a teljesség igénye nélkül - külön rendelet szabályozza majd a szabadságv esztés, az elzárás és az előzetes letartóztatás végrehajtásának részletes szabályait; a pártfogó felügyelői szolgálat tevékenységének szabályait; a kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtására, valamint az Igazságügyi Megfigyel ő és Elmegyógyító Intézet feladataira vonatkozó szabályokat; a fogvatartottak fegyelmi felelősségének szabályait; a fogvatartottakkal kapcsolatos kártérítési eljárás szabályait; az őrizet és az előzetes letartóztatás rendőrségi fogdában való végrehajtásána k részletes szabályait; illetve a javítóintézetek rendtartását. Ennyi alapvető jogot és kötelezettséget érintő szabálynak a bvtörvény tervezetéből való kiszervezése önmagában már azt is kétségessé teszi, hogy valóban kódexjellegű szabályozással vane dolg unk, noha az általános indoklás szerint éppen annak megalkotása lett volna a cél.”
