Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 27 (330. szám) - A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3994 A módosítás az elítéltek számára is praktikus lehet, hiszen a felhívás ezentú l nem szükségszerűen a területileg illetékes megyei, fővárosi büntetésvégrehajtási intézetbe szól, hanem közvetlenül a szabadságvesztés végrehajtására kijelölt büntetésvégrehajtási intézetbe, így feleslegessé válik a megyei és a végrehajtásra kijelölt in tézet közötti szállítás, illetve a végrehajtás helyének előzetes ismerete alapján tervezhetőbbé válik a kapcsolattartás. A BVOP soron kívül hívja fel az ötévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztésre ítélteket, illetve a többszörös visszaesőket, továb bá a javaslat meghatározza azokat az eseteket is, amikor a szabadságvesztést azonnal foganatba kell venni. (14.00) A törvényjavaslat egyik legfontosabb újítása, hogy a szabadságvesztés végrehajtása körében az elítéltek osztályozási módját, a besorolás alap ján kialakított végrehajtási környezetét illetően bevezeti a kockázatelemzési és kezelési rendszert, amely megteremti az elmélet, az eszközök és a módszerek szintézisét. Eddig nem voltak mérések és adatok arra vonatkozóan, hogy a szabadságvesztését megkezd ő fogvatartott milyen visszaesési kockázattal lehet jellemezhető, és az sem volt mérhető, hogy a fogvatartás során milyen fejlődésen, változáson megy keresztül, azaz reintegrációs hajlandósága mely irányban változik. A rendszer csak akkor működhet megfelel ően, ha az egyénre koncentráltan alakítjuk ki a hatásmechanizmust. Ennek érdekében a törvényjavaslat kellőképpen strukturált és differenciált rezsimrendszert alakított ki, amelynek egyes elemei biztosítják az elítélt személyiségéhez mért és legmegfelelőbb reintegrációs programot, amelynek elemeit áthatják az individualizációs elvek. Ezen szakmai alapú diagnosztikai és kezelési rendszer bevezetése megköveteli egy új, speciális célkitűzésű intézet, a központi kivizsgáló és módszertani intézet létrehozását. Ez végzi majd a kockázatelemző, valamint egyéb reintegrációs programokat és döntéseket elősegítő vizsgálatokat 2016. január 1jétől azon elítéltek esetében, akiket a bíróság legalább 18 hónapi időtartamú szabadságvesztésre ítélt. Egyéb esetben a KKMI által k iadott útmutató alapján, a KKMI felállításáig pedig a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnokságának a módszertani iránymutatása alapján a büntetésvégrehajtási intézetek végzik el a vizsgálatot. A besorolásról mindkét esetben a Befogadási és Fogvatartási Bizottság dönt. A fentieken túl a KKMI az elképzelések szerint jelentős szerepet fog vállalni a végrehajtásban alkalmazott módszerek és eljárások kidolgozásában is, a pragmatizmus alapelvével összhangban. Mivel a KKMI a tevékenységét csak 2016tól kezdhet i meg, a törvényjavaslatnak a KKMI felállításához és működése megkezdéséhez kapcsolódó rendelkezései és az egyéb rendelkezések 2015. január 1jére tervezett hatálybalépésétől eltérően csak 2016. január 1jén lépnek hatályba. A javaslat értelmében a végreha jtási fokozatokhoz 33 rezsimkategória tartozik majd, általános, szigorúbb és enyhébb szabályokkal, ami elsősorban az elítélt intézeten belüli mozgatása, zárkaajtók zárva vagy nyitva tartása, a kapcsolattartási jogosultságok mértéke és a reintegrációs prog ramok tekintetében jelent lényegi eltérést. Azt, hogy melyik rezsimkategóriába kerül az elítélt, elsősorban a biztonsági és visszaesési kockázati besorolása, valamint a végrehajtás során tanúsított magatartása, illetve a reintegrációs programokban való elő menetele határozza meg. A kategorizálás az elítéltek megfigyelését, a kapcsolódó iratok elemzését, a fogvatartott szakterületspecifikus szempontból történő kivizsgálását és az azt követő véleményalkotást foglalja magában. Az első 30 napot, amely szakmai s zempontok alapján további 30 nappal meghosszabbítható, az úgynevezett összegző jelentés zárná, amely pontokban vagy százalékos formában határozza meg az elítélt befogadásakor mért általános visszaesési kockázatát. Az összegző jelentés kötelezően javaslatot tenne a kockázat csökkentéséhez szükséges konkrét reintegrációs programokra, azok prioritásait is meghatározza. A KKMI jelentős szerepet vállal abban is, hogy meghatározott egyéb szakmai helyzetekben, például a feltételes szabadságra bocsátás esetében elv égzi az elítélt kockázatelemzését, hiszen a KKMI tevékenysége jellegéből adódóan koncentráltan jut olyan információkhoz, amelyek mind a bűnmegelőzésben, mind a reintegrációs munkában értékes
