Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 27 (330. szám) - A kormányablakok kialakításával, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. SZABÓ ERIKA közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
3986 minisztérium részéről, hogy az egymáshoz közel lévő t elepülések hozhassanak létre közös önkormányzati hivatalt. Az ügyfelek könnyebben tudnak így eljutni a közös önkormányzati hivatalba, és a közlekedési szempontokat is figyelembe kell venni, amikor közös hivatal létrehozására kerül sor. Szintén az említett MSZPs képviselők javaslata volt a helyi önkormányzat által kiszabható közigazgatási bírság felső határára vonatkozó rendelkezés elhagyása. A közigazgatási bírságolás keretszabályait azonban jelenleg a hatósági eljárások kódexe, a Ket. határozza meg, ezért a bírság maximumát megállapító rendelkezés is ehhez igazodik. Szintén ehhez a témakörhöz kapcsolódik Staudt Gábor képviselő úr módosító javaslata. Itt a felső határt a szabálysértési törvény mértékéhez szeretné igazítani. Fontos hangsúlyozni az ön módosít ó javaslatánál, képviselő úr, hogy itt nincs hierarchia, kötelezően követendő viszonyítás a szabálysértési bírságok és a közigazgatási bírság rendszere között. Másrészt a szabálysértési törvény 150 ezer és elzárással is fenyegetett cselekmény esetén 300 ez er forint összegű maximális bírságot is megenged. Emiatt viszont a 200 ezer forint összegű közigazgatási bírsághatár megfelelő összegnek tekinthető. Lamperth Mónika és Varga Zoltán képviselők következő közös javaslata a hiteles tulajdonilapmásolat szolgál tatásával összefüggő személyes költségmentességre jogosultak körét érintő rendelkezés elhagyására irányul. A jogalkalmazási gyakorlatban azonban számos esetben előfordult, hogy az ügyintézés során költségmentességi kérelmet nyújtottak be egyes ügyfelek a f öldhivataloknál, és közben olyan személyek javára kérték ki a tulajdonilapmásolatot, akiket nem illetett volna meg a személyes költségmentesség. A cél pontosan az, hogy a hiteles tulajdonilapmásolat kikérése ne lehessen visszaélésszerű. Kiss Sándor és St audt Gábor képviselő urak módosító javaslata: az állam által megelőlegezett gyermektartásdíj meg nem térített összege tekintetében fennálló tartozás a kötelezett halála esetén a hagyatékból érvényesíthető legyen, ez a lényege a javaslatuknak. Ezzel kapcsol atban azt szeretném kiemelni, hogy a megelőlegezett tartásdíj egyrészt nem része a hagyatéknak. Másrészt, amennyiben a módosító javaslat szerint az állam érvényesíteni kívánná a tartozást, akkor éppen azzal szemben kellene ezt megtenni, akinek érdekében a gyermektartásdíjat megelőlegezte. Így a javasolt módosítás épp a jogintézmény céljával lenne ellentétes. A gyermekvédelmi törvényhez kapcsolódik Talabér Márta képviselő asszony módosító javaslata az úgynevezett tény szerinti örökbefogadást illetően. A módo sító javaslat többek között az örökbe fogadott gyermek életkorához mérten differenciált formában biztosítana lehetőséget az érintetteknek annak kezdeményezésére, hogy a vér szerinti szülők neve is szerepeljen az anyakönyvben. E kérdések részletesebb törvén yi szabályozása valóban indokolt, ezért szükséges az erre vonatkozó alapvető szabályokat a gyermekvédelmi törvényben elhelyezni, a módosító indítvány tehát támogatott. Az anyakönyvi eljárás szabályozására vonatkozóan, amit most Göndör István képviselő úr k épviselt, a módosító indítvány arról szól, hogy javasolja elhagyni ezen szabályozást, amely szerint az anyakönyvi eljárásról szóló törvény kiegészülne a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényben foglaltak alkalmazásának kizárására vonatkozó rendel kezéssel. Hangsúlyozandó, hogy a törvényjavaslat e rendelkezésének kizárólag az egyértelmű jogalkalmazás biztosítása a célja és technikai jellegű. Az anyakönyvi eljárást érinti az a javaslat is, amely az eljárási határidők megnövelése ellen irányul. Az ügy intézési határidők felülvizsgálata és lehetőség szerinti csökkentése általános kormányzati célkitűzés. Jelen esetben azonban az érintett eljárási határidők kivétel nélkül olyan cselekményekre vonatkoznak, amelyeket az anyakönyvvezető valamely anyakönyvi cs elekményhez, bejegyzéshez kapcsolódóan utólagosan köteles elvégezni. Mindezt az elektronikus anyakönyvi rendszer bevezetésének kezdeti ügyterhe indokolja. E cselekmények elvégzése az adott anyakönyvi
