Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 16 (302. szám) - Lengyel Szilvia (LMP) - a vidékfejlesztési miniszterhez - “A nagy földrablás, avagy az eredeti tőkefelhalmozás magyar módszere?” címmel - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. BITAY MÁRTON ÖRS vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
399 kapcsán is kérdés, mi történik a jelenlegi bérlő több száz állatával, ha esetl eg másvalaki nyeri a bérletet, ami, lássuk be, Felcsút közelében előfordulhat. A Nemzeti Földalap 200 ezer hektárnyi állami terület földbérleti jogát pályáztatja az idén. A kormány valamilyen okból most, a választások előtt akarja eldönteni, hogy a 200 eze r hektárnyi állami földet ki fogja művelni 2017től. A tét nem kicsi, mert nemcsak a földet, hanem a földdel járó agrártámogatásokat is újraosztja a politika, évente hektáronként 60100 ezer forintot. Kérdés az is, hogy a természetvédelemnek mekkora helye marad ezek után a nemzeti parkokban. Nagy kár, hogy a földosztás az átláthatóság mellőzésével történik. Az LMP csak a bíróságon tudta megszerezni a Hortobágyi Nonprofit Kft.től a cég felügyelőbizottsági jegyzőkönyveit, és ismert az is, hogy az egyik napil ap munkatársa szintén csak jogi úton tudta elérni, hogy a Földalap kiadja azok neveit, akik pályázaton kívül használnak körülbelül félbalatonnyi méretű állami földet. Mindeközben éppen a múlt héten derült ki, hogy az Állami Számvevőszék komoly szabálytalan ságokat tárt fel a Földalap 2012es vagyongazdálkodásában. Ezek után nem csoda, ha felmerül a gyanú, hogy mindez nem véletlen, valami nincs rendben az állami földek körül. A Nemzeti Földalapkezelő titkolózása, a hortobágyi EUs pályázat visszaadása, a Bors odi Mezőségben vagy éppen a Pro Vértes háza táján játszódó folyamatok mind részei lehetnek a nagy magyar földrablásnak. Ennek eredménye hazánkban is hasonló lesz, mint Afrikában: vidéki elszegényedés, elvándorlás, veszélybe került természeti értékek. Ezt a karják? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét. - Taps az LMP soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen. Az elhangzott interpellációs kérdésre a választ Bitay Márton államtitkár ú r fogja megadni. Parancsoljon! DR. BITAY MÁRTON ÖRS vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Örülök, hogy hasonlóan látjuk a rendszerváltást követő húsz év állami földhasználati szokásait. Én is úgy gondolom, hogy a 2010 előtti gyakorlat többségében ellentétes volt a családi gazdaságok érdekeivel. Ezt jól mutatja néhány példa az ön által szóba hozott hortobágyi vidékről: Agrárgazdaság Kft. 4 ezer hektár, Kösely Zrt. 2600 hektár, Tedej Zrt. 1830 és 1670 hektár. Ezek a területek - több mint 10 ezer hektár - a szocialisták által kerültek ezekhez a cégekhez, amelyek tekintetében 2009ben az utolsó pillanatban a Bajnaikormány meghosszabbította ezeket a szerződéseket. Ezekről érdekes módon kevesebb s zó esik mostanában. Most a helyzet gyökeresen más. A “Földet a gazdáknak” program keretében 250 ezer hektár termőföldre írtunk ki pályázatot. Soha ilyen mértékű programmal nem segítette egyetlen kormány sem a helyben lakó gazdák földhöz jutását. (Közbeszól ások az MSZP soraiban.) (15.00) A nyertesek több mint 80 százaléka természetes személy, akik a földek 75 százalékát vitték el. A számok jól tükrözik a valós eredményeket. 1990 óta folyamatosan csökkent a gazdák száma, az idén első alkalommal viszont nőtt. 5 ezer fővel igényeltek többen területalapú támogatást, amihez jelentős részben a “Földet a gazdáknak” program biztosított termőterületet. Szántó esetében 25, legelő esetében 60 hektáros átlagos birtokméretről beszélünk. Önök ezt a programot támadják. Emlí tette a Pro Vértes Alapítvány ügyét is. Érdekes felvetés, azt hittem, az SZDSZszel eltűnt ennek az alapítványnak a parlamenti szószólója. (Taps az LMP soraiban. - Osztolykán Ágnes: Bravó! Bravó!) Ezzel együtt bizonyos szempontból a taps mellett egyetértek önökkel abban, hogy itt valóban földrablás történt. Néhány érdekes adat, ami bizonyára önöket is érdekli. 2130 hektár termőföld tulajdona van ennek az alapítványnak, amit, mit ad Isten, mit nem, 2002 és 2010 között szerzett. Bérelnek még magánszemélyektől ilyen területeket és 334 hektárt a DunaIpoly Nemzeti Parktól. Jól értem, hogy ön azt gondolja, ez a társaság fog bajba kerülni, ha a 334 hektárt a helyi gazdák kapják meg helyettük? Én azt gondolom, hogy ez nem így van. Az ön logikájából az
