Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 27 (330. szám) - Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - Döntés ülésvezetési kérdésben - Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - OBRECZÁN FERENC, a mezőgazdasági bizottság előadója: - ELNÖK (Balczó Zoltán): - OBRECZÁN FERENC (Fidesz):
3958 Tisztelt Képviselőtársaim! A szakmaközi szervezetekről é s az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény módosítását döntően az indokolja, hogy 2014. március 15én hatályba lép a 2013. évi V. törvény, amely a polgári törvénykönyvről szól. A javaslat, figyelemmel a 2013. évi szerződ éskötési gyakorlatra, a szerződéskötési fegyelmet erősítő, a Ptk. rendelkezéseit kiegészítő rendelkezéseivel szeretné erősíteni mind a termelői, mind a felvásárlói oldalon a gazdálkodás biztonságát. (11.10) A javaslat bizottsági vitájában többek közö tt elhangzott, hogy korábbi, egyébként szintén közösen megalkotott szabályozás nem volt szerencsés, sőt elhibázottnak is volt tekinthető. Annyit viszont mindenképpen le kell szögezni, ha a 2010es, úgynevezett vis maior eseményekre nem reagál ilyen határoz ottan az Országgyűlés, akkor nem lehet, hogy napjainkban már nem nagyon lenne miről vitatkozni. Az Országgyűlésnek mint a közhatalom legfőbb letéteményesének egyértelműen állást kellett foglalni abban, hogy a mezőgazdasági termények piacán hosszú távon vis sza kíváne térni a teljes szabadpiaci szabályozáshoz, vagy pedig a kölcsönös érdekeltség mellett megfelelő kompromisszumokkal, de szabályozni kívánja azt. Szeretném jelezni, ez a javaslat egyértelműen az utóbbi koncepció mellett teszi le a voksot. A jogal kotó megítélése szerint Magyarországon, de vélhetően előbbutóbb más kelet- és középeurópai országokban is az itt befektetőknek, vállalkozóknak meg kell barátkozniuk azzal, hogy saját országukban egyébként természetesnek tűnő játékszabályokat itt is be ke ll tartaniuk. Magyarországon többek között a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megalakulásával és a vele szövetséges érdekképviseletek támogatásával megteremtődtek az összefogáson alapuló érdekérvényesítés keretei, amelynek pozitív eredményeit is mutatja a mos t benyújtott javaslat. A javaslat egyik oldalról eleget kíván tenni annak az igénynek, hogy a mezőgazdasági termények piacán továbbra is legyen lehetőség úgynevezett határidős ügyletek megkötésére, másrészt viszont meg kívánja akadályozni, hogy akár a vevő i oldalon fennálló gazdasági erőfölényből, akár az eladói oldalon fennálló felelőtlen szerződéskötésből eredően tömeges jogvitákra, valamint ezzel összefüggésben állami beavatkozásra kerüljön sor. A javaslat általános célja az egyértelmű és átlátható szerz ődéses rendszer kialakítása és a megbízható gazdasági partnerségi viszony megerősítése, amelyet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alapszabályában is kiemelten támogatott céljának jelöl meg. A javaslat szintén kiemelt gazdaságpolitikai célkitűzésként a jog es zközeivel támogatni kíván minden olyan vállalkozást, amely a jellemzően tőzsdei árucikkeknek is minősülő mezőgazdasági termények hazai feldolgozásával foglalkozik, ezzel is biztosítva, hogy a mezőgazdasági termények minél nagyobb hányada feldolgozott formá ban kerüljön értékesítésre. Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági és agrárvidékfejlesztési, valamint halászati támogatások és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása a jogszerű földhasználatra v onatkozó szabályozást kívánja pontosítani. Mint ahogy a javaslat bizottsági vitájában is elhangzott, különösen az osztatlan közös tulajdonban lévő földek esetében igen nehézkes a jelenleg hatályos szabályozás végrehajtása, ami viszont egyes esetekben még a tisztességesen gazdálkodóknak járó úgynevezett földalapú támogatás igénybevételét is veszélyeztetheti. A javaslat egyidejűleg kívánja figyelembe venni azt a jogos földhasználati igényt, hogy ha az érintett egyébként eleget tesz a földhasználathoz kapcsoló dó támogatási igénybevétel feltételeinek, akkor a neki járó támogatást ténylegesen is megkapja, másrészt a rendszer nem veszélyeztetheti sem a közösségi, sem pedig a tagállami pénzügyi érdekeket. A téma törvény szintű szabályozását a szabályozásstabilitás iránti igény teszi indokolttá. Tisztelt Képviselőtársaim! A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosítása régi szabályozási hiányosságot pótol. A jelenleg még hatályos
