Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 26 (329. szám) - A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényjavaslat; az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvényjavaslat, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vi... - ELNÖK (Jakab István): - Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik
3819 ezen globális hálózat működési elvei is változzanak, és ereje is gyengüljön Magyarországon, mindez pedig a polgárok javára történjen. Éppen ezért a javaslat első blokkját érintve elmondhatjuk, hogy fogalmi tisztázásokkal is súlyos milliárdokat lehetne megspórolni az érintett magyar állampolgároknak. Egy abszolút jó irány az, hogy végre ezen csomagban bizonyos fogalmak levezetése, tisztázása már szerepel, de fel tudok sorolni csak a saját jegyzeteim alapján majdnem egy tucatnyit, olyanokat, amelyek vagy nem teljeskörűen definiáltak, vagy pedig olyan zavarokat keltenek, amelyek sajnos a banki eljárások során súlyos milliárdokba fognak kerülni a magyar állampolgároknak, hiszen csak utalás szintjén szerepel, hogy mi az az általános szerződési feltétel. Érdek es módon a törvényjavaslat még azt sem tisztázza kellőképpen, hogy mi az a deviza, mi az a devizában nyilvántartott, devizában nyújtott és forintban törlesztett jelző, mi a díj, mi a hiteldíjmutató, mi a hiteltermék, mi a költség, mi a kamatjellegű költség . Önök letesznek az asztalra egy három csomagból álló javaslatot, ahol nem kerülnek kellőképpen tisztázásra ezek a tételek, de még a magatartási kódex és az üzletszabályzat fogalma sem. Teljesen egyértelmű ezek után, hogy a bankunió felé közelítve, a brüss zeli sercegő tollak által igények itt átvezetésre, implementációra kerülnek, de nem biztos, hogy nem lehetnee ezt oly módon keresztülvinni, hogy a magyar polgárok védelmét fokozottabban ellássák. Ezen gyanúmat pedig a kettes blokk teljes mértékben alátáma sztja sajnálatos módon, és itt konkrét paragrafusokat és konkrétumokat fogok említeni, hiszen ebben a vitaszakaszban még van helyük a jobbító javaslatoknak, még van legalább fizikai esély arra, hogy ezek kiköszörülésével tényleg egy olyan helyzetet érjünk el, ami a magyar polgárok, a magyar banki ügyfelek esetében könnyebbségeket hozhat, és az általam említett globális banki hálózatot pedig egy kicsit hátrébb szorítja. Az első és legnagyobb probléma ezen említett kettes blokkban talán az, hogy a javaslat ma gyarázata feltűnően nem tér ki a meglehetősen nagy problémával küszködő fogyasztói hitel és kölcsön felismert problémáinak az elhárítására, és az is nagyon érdekes, hogy a teljes hiteldíjmutató mint megnevezés egyszerűen nem körülírt, nem meghatározott, hi szen a polgári törvénykönyv és az e javaslatban használt hitel és kölcsön fogalmának az értelmezése sincsen feltétlenül összhangban, ugyanis a hiteldíjban elvileg nincs kamat, a kamatban nincs díj a jelenlegi és az új Ptk. szerint sem, tehát ennek a kettőn ek a harmonizálása egy kikerülhetetlen feladat. A ma meglévő fogalmi hibát, még egyszer mondom, ki kell javítani, nem pedig egy új törvényben bebetonozni, hiszen teljesen egyértelműen látszik, hogy ez a szinkron nem áll jelen pillanatban. Azt is látni kell , hogy olyan számokat betonoznak be, és köveznek le ebben a javaslatban, mint például a kamatláb felső értékeként a jegybanki alapkamat feletti 24, illetve 39 százalékot, ami elfogadhatatlan. Ez a mérték üzletileg véleményem szerint indokolatlan, adott ese tben felvetheti magát az uzsorázást is. Éppen az ilyen túlzások miatt válnak problémássá a törlesztések, tehát az utóbbi évek folyamatábrája ezt kellene hogy bizonyítsa számunkra. Ezt a mértéket a kormány üzenetének érzékelheti a szakma, és ebből az követk ezhet, hogy a kormányzat elfogadja az uzsorázás bizonyos legalizált formáit, ezt, gondolom, nem akarják. A 272. § kapcsán el kell hogy mondjuk, meg kellene határozni a deviza fogalmát, pontosabban körülírni, hiszen a forint is az. Nem elég értelemszerűen i degen devizára gondolni, mint ahogy ez az előterjesztés teszi, hiszen attól függ, hogy honnan nézzük a kérdéskört. Ugyanígy a devizában nyilvántartott, deviza alapú hitel fogalmát is tisztázni kellene, és el kell határolni a kölcsön fogalmától, a kettő egy általán nem ugyanaz, és ezt nem tisztázza az előterjesztés. Szintén a 272. §nál maradva, a c) pontjánál pontosan, a pontbéli díj, jutalék, költség fogalmai ugyanúgy meghatározandók, körülírandók, és ezek idegen devizában történő elszámolása nagyon fontos lenne, megtiltandó, de nemcsak bizonyos kölcsönfajtáknál, hanem mindegyik esetben kivétel nélkül. Ezen kiterjesztéssel igenis védelmet lehetne hozni az ügyfelek számára a rendszerbe. A törvényjavaslat vitájára való felkészülésünk során további aggályt okoz ott az, hogy a 276. §nál annyira életszerűtlen meghatározásokkal találkoztunk, én nem tudom, hogy ki szövegezte ezt
