Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 26 (329. szám) - A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényjavaslat; az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvényjavaslat, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vi... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. NYIKOS LÁSZLÓ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3816 tartom. Azt gondolom, nagyon látható rajta az a profizmus, amivel az eurokraták Brüsszelben ezeket a jo ganyagokat nagy rutinnal kezelik, és nekem az egyik leginkább elismerésre méltó része ennek a törvényjavaslatnak az a fogalomtár, amit elénk tár, és 120 fogalmat definiál, pénzügyi vállalkozástól a pénzügyi intézményeken át a pénzügyi szolgáltatásig, a kis zervezést, a kockázatot, a tőkefenntartási puffert, és így tovább. Azt gondolom, hogy ez példa lehetne más törvények, más jogszabályok megalkotói számára is. Sajnos nem mondható el ez a fajta szakmai precizitás, ami itt tetten érhető, hogy tudniillik egyér telműen definiál fogalmakat, nem találjuk ezt meg mondjuk, horribile dictu, az alaptörvényben sem vagy a helyi önkormányzati törvényben sem vagy a számvevőszéki törvényben sem. Lógnak fogalmak a levegőben. Ez jó példa arra, hogy így kellene a továbbiakban a további törvényeket is kezelni, hogy tehát a jogszabály alkalmazója számára egyértelmű és világos legyen, hogy a fogalmak mit jelentenek. Nem kisebb személyiség hívta föl erre a figyelmet, én már idéztem őt itt a parlamentben, Neumann Jánostól tanultam, hogy a pénzügytudományt, közgazdaságtudományt nem az különbözteti meg elsősorban az egzakt tudományoktól, a természettudományoktól, hogy valami külön tudományos természetük lenne, hanem az egzaktan definiált fogalmak hiánya. Az egzaktan definiált fogalmak hiánya a magyar jogalkotásban igenigen jellemző, tetten érhető. Ez most egy pozitív példa, ami itt előttünk van. Az is egy erénye az előterjesztésnek, hogy áttekinthető és logikus a szerkezete, és követhetők azok a fejezetek, amelyek az engedélyezési elj árás szabályozását, a pénzügyi intézmény jogutód nélküli megszüntetését, a végelszámolást, a felszámolási eljárást tárgyalják, vagy a prudens működésre vonatkozó követelményeket ismertetik, a vállalatirányítási rendszer ellenőrzését. És itt megállok egy pi llanatra, mert az egyik kifogásolandó, kifogásolt pontja az előterjesztésnek az, hogy láthatóan zavarban van az előterjesztő, amikor az ellenőrzési rendszer egészét vagy annak egyes részeit kell szabályozni. Egyébként is olyan benyomást keltenek ezek a tör vényjavaslatok bennem - bár nem tudom bizonyítani, csak mint aki ezt áttanulmányozta , hogy nem egy kéz fogta a tollat, amikor ezeket a passzusokat megfogalmazta, hanem talán időzavar miatt több helyről szedték össze ezeket a javaslatokat, és egyikmásik helyen látszik az inkonzisztencia, tehát hogy ugyanazokat a fogalmakat nem ugyanúgy használják. Ilyen például a belső ellenőrzésnek a kérdése, az alaptörvényjavaslatban helyesen említi a három elemét, tehát a vezetői ellenőrzést, a folyamatba épített elle nőrzést és az intézményesített szervezeti vagy személyi belső ellenőri ellenőrzést, de máshol ezt másként értelmezi. Nem is beszélve arról, hogy van egy olyan kifejezés, hogy a belső ellenőrzés a jelentését kinek küldi meg. A belső ellenőrzés nem személy, az nem küld jelentést senkinek, belső ellenőrzést végez maga a vezető is, és nyilván nem ő küldi a jelentést saját magának. Tehát itt bizonyos slamposság, bizonyos felületesség, összehangolatlanság érezhető ezen a téren. Nem is beszélve arról, hogy a belső ellenőrzésre vonatkozó nemzetközi szabályok, speciel az Európai Unió gyakorlata is az, hogy szakmai útmutatókat, szakszóval standardokat alkalmaznak. Magyarországon létezik egy civil szervezet, szakmai szervezet, a Belső Ellenőrök Közhasznú Szervezete, am elynek kidolgozott standardjai vannak, és azt gondolom, jó lett volna - még mindig jó lehet - ezzel a szakmai szervezettel konzultálni arról, hogy a belső ellenőrzésnek a végzésekor ezeket a szakmai standardokat alkalmazzák a különböző intézményeknél. Nagy obb probléma ennél, hogy a felügyeletnek, értve alatta a Magyar Nemzeti Bankba integrált PSZÁFnak a felügyeleti funkcióját, tehát ennek a felügyeletnek a parlamenti ellenőrzése megoldatlan. (17.00) Ez ugyan nem róható fel direkt módon a három törvényjavas latnak, de itt el kell mondanom nem először, de talán utoljára - mert ahogy itt az elhangzott, ez egy politikai vita, egy általános vitában ennek helye van , az megengedhetetlen és tarthatatlan helyzet, hogy a Magyar Országgyűlés nem
