Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 26 (329. szám) - A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényjavaslat; az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvényjavaslat, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vi... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3811 A törvény továbbra sem oldja meg azt a jelenlegi rendezetlen helyzetet, miszerint a Magyar Posta a postapiaci eg yetemes szolgáltatói státusból kifolyólag nemcsak a postapiacon, hanem a pénzforgalmi szolgáltatások piacán is kivételezett helyzetben van. A pénzforgalmi tevékenységéhez nem szükséges engedéllyel rendelkeznie, egyes garanciális rendelkezések nem vonatkozn ak rá. Ez a jelen helyzetben hiátus, tehát ha már új törvényt alkotnak, akkor ezeket a garanciális rendelkezéseket meg kellene fogalmazni, be kellene építeni az új törvénybe. A fő szabályokhoz képest enyhébb kivételszabályok vonatkoznak a Magyar Postára, é s a felügyelet ellenőrzési hatásköre is korlátozott a működését illetően. A Magyar Posta ilyen formában történő privilegizálása felveti az indokolatlan piaci előny kérdését, ugyanis más pénzforgalmi szolgáltatók csak lényegesen szigorúbb feltételek mellett végezhetnek pénzforgalmi tevékenységet, mint a Magyar Posta. (16.30) Ezekkel összefüggésben úgy látja az MSZP frakciója, hogy a törvényjavaslat nehezen támogatható, tekintettel arra, hogy az abban szereplő szabályozás lényegében azonos a hatá lyos szabályozással, a szükséges garanciális elemeket nem építették be, és nem oldja meg a Magyar Posta egyenlő piaci feltételek között történő működésének, működtetésének kérdését. A harmadik része a törvénycsomagnak a T/13082. számú törvényjavaslat, az e gyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosítása, vagy ahogy az előterjesztő mondta, a biztosítási törvények felülvizsgálatára vonatkozó törvénycsomag. Ez a hitelintézeti és pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó új szabályozásra tekintettel a m agyar joganyagban szükséges változtatások átvezetése, tehát ha a másik kettő így van, akkor erre a harmadikra elengedhetetlenül szükség van. A törvényjavaslat összesen 33 pénzügyi tárgyú törvényt módosít, 125 paragrafuson keresztül. A tőkekövetelményirány elv, ami az Unióban egy jelentős előrelépés a stabilitás irányába, és az uniós rendelet hatálya kiterjed a hitelintézetek mellett a befektetési vállalkozásokra is, ami miatt a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az által uk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény jelentős módosítása is szükségessé válik. A Vszt.t érintő módosítási javaslatok, az új Hpt.vel összhangban kerültek kialakításra, a módosítások lehetőséget adnak az összevont alapú felügyelet átlátható szabályozásának megteremtésére is azáltal, hogy ezen rendelkezések egységesen ebben a törvényben kerülnek meghatározásra, és nem lenne megosztott szabályozás a biztosítási és a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény között. Tekintet tel arra, hogy 2013. október 1jétől a Magyar Nemzeti Bank látja el a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások felügyeletét, ezért az uniós jogszabályok felügyeleti hatóságra vonatkozó rendelkezéseinek implementálása kapcsán szükségessé vált a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása is. A makroprudenciális hatóságként eljáró Magyar Nemzeti Bank eszközeinek módosítása és kiegészítése is indokolt az uniós jogszabállyal való harmonizáció megteremtése érdekében. Tehát ez végül is egy szükséges bővítése a nemzeti banki lehetőségeknek. A törvényjavaslat tartalmazza egyes biztosítási tárgyú törvények felülvizsgálatát a piaci és felügyeleti tapasztalatok figyelembevételével. Ez helyénvaló. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységrő l szóló törvény módosításának egyik legfőbb célja a jutalékcsalások megelőzése és ennek érdekében a biztosításközvetítői jutalékra vonatkozó szabályozás alapjainak lefektetése, összhangban az új polgári törvénykönyvvel. Ez számos problémát vetett fel az el múlt években, tehát helyes, hogy belekerül ebbe a törvényi előterjesztésbe, és egyértelműen szabályozásra kerül. A törvényjavaslat mindezek mellett szöveg- és értelempontosító rendelkezéseket tartalmaz még. A kötelező gépjárműfelelősségbiztosításról szóló törvény módosítása főként a Ptk.val való összhang megteremtésére irányul, valamint ügyfélvédelmi szempontú változtatásokat tartalmaz. Ezen belül különösen pontosítja a károsultat megillető kártalanítási összeg kifizetésének szabályait. Nevezetesen, amenn yiben a károsult nem kívánja megjavíttatni a gépjárművét, akkor a nettó kártérítési összeggel szabadon rendelkezhet. Ez egy lényeges előrelépés, ez állandó vita forrása volt
