Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 26 (329. szám) - A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényjavaslat; az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvényjavaslat, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vi... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - ORBÁN GÁBOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3802 fogyasztóvédelem erősödését jelenti, hogy a hitelintézeti törvény 2014től előírja a jelzáloghitelszerződés felmondását megelőző kötelező tájékoztatást, illetve pontosítja a lakáscélú hitelszerződés fogalmát is. Szintén az ügyfelek lehetőségeit bővíti az a rendelkezés, amely szerint a korábban még nem az átlátható árazá si szabályoknak megfelelően kötött jelzáloghiteleket az ügyfelek ingyenesen kiválthatják az átlátható árazásnak már megfelelő hiteltermékekkel. A hitelintézeti törvény fogyasztóvédelmi rendelkezéseinek változásával párhuzamosan változnak a lakástakarékpén ztárakról, a jelzáloghitelintézetekről és a fogyasztók hitelezéséről szóló törvények is. Tisztelt Ház! A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényjavaslat legmarkánsabb szabályozási eleme az az idén elfogadott uniós irányelv, amely szám os lényeges ponton változtatja meg a hitelintézetek működését, elsősorban azok tőkekövetelményi szabályozását. 2008ban a hitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkekövetelményi szabályozásának módszertanában már alapjaiban megújul a kockázatok számít ása és a kockázatkezelés. Ezt követően 2010ben a rendelkezésre álló tőke, azaz a szavatolótőke terén történtek kisebb változtatások. Az új szabályozásban pedig a hitelintézetek újabb tőkekövetelményi elemekkel kell hogy megismerkedjenek, ezeket kell beépí teniük a mindennapjaikba, mindennapi működésükbe. Ezeknek az új szabályozási elemeknek a kialakítását a pénzügyi válság indokolta. 2008ban kezdődött meg az a nemzetközi elemző munka, azok a vizsgálatok, amelyek célja annak megállapítása volt, hogy a válsá g okainak feltárásával hogyan lehetne a hitelintézetek működésén, a pénzügyi szabályozáson javítani. Ennek eredményeként alakították ki a törvényjavaslatban is szereplő úgynevezett tőkepuffereket, ami lényegében azt jelenti, hogy különböző megfontolások al apján a hitelintézeteknek és a pénzügyi vállalkozásoknak egyfajta pótlólagos tőkeképzési kötelezettsége keletkezik. Az intézkedés célja az, hogy ezeknek a pénzügyi vállalkozásoknak a működése ne erősítse, hanem tompítsa a gazdaság ciklikusságát, ami amúgy is jellemző. Szintén a tőkepufferkövetelmény szolgál annak rendezésére is, ha egy intézmény túlzottan jelentős egy adott piacon, és így a piacra egyfajta befolyásoló hatása lenne vagy lehetne. Ehhez hasonlóan akkor is élhet a szabályozó ezzel a követelmén nyel, akkor is megállapítható ez a pótlólagos tőkekövetelmény, ha egyes országokban lévő ügyfelek adott esetben több kockázatot hordoznak a helyi gazdaság állapota vagy egyéb indokok alapján. Ezeknek a tőkekövetelményi szabályoknak egy részét jól körül leh et határolni, taxatíve rögzíteni lehet a törvényben, más részük azonban csak a folyamatok, a nagyságrendek, a konkrét adatok birtokában határozható meg. Ezekben az esetekben az egész szektort felügyelő, átlátó szereplő, a Magyar Nemzeti Bank határozza majd meg ezeket a követelményeket. Így a Nemzeti Bank méri fel, hogy melyek azok az intézmények, amelyek méretükből, tevékenységük nagyságrendjéből fakadóan akkorák, hogy úgynevezett globálisan, rendszerszinten jelentős hitelintézetek vagy befektetési vállalko zások, ezért jelentős hatással vannak a pénzügyi piac folyamataira, az intézményrendszer életére. Ehhez tehát a törvényjavaslatcsomagban a Magyar Nemzeti Bank már meglévő feladatkörének a szabályozási pontokhoz való hozzákapcsolása is megjelenik, ugyanakk or tekintettel kellett lenni arra is, hogy a Nemzeti Bank a pénzügyi intézmények esetében mint felügyeleti hatóság is megjelenik. A hitelintézeti törvényjavaslat ezért a felügyeleti eszköztárra vonatkozó szabályozást is rugalmasabbá teszi, ugyanakkor elhat ároltabbá is teszi az esetköröket s az azokhoz leghatékonyabban alkalmazható vagy alkalmazandó intézkedési jogköröket. Tisztelt Ház! A hitelintézetek tőkekövetelményi szabályozása tehát tovább formálódik annak érdekében, hogy a hitelintézetek, a pénzügyi s zektor hatékonyan és stabilan működjön, tevékenysége megfelelő módon segítse a gazdaság növekedését, ennek megvalósításához azonban a hitelintézetek belső szervezetére vonatkozóan is szabályozást kellett hozni. Az eddigieknél hatékonyabb, szakszerűbb és so krétűbb hitelintézeti működés irányításához megfelelő szervezeti keretek és irányító testületek szükségesek. Az erre vonatkozó szabályozás alapja ugyanaz az uniós jogrend, amely a szakmai megalapozottságon túl elvárja a független szervezeti egységek létreh ozását is a
