Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 26 (329. szám) - Egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
3788 A villamos energiáról szóló törvény jelen módosítá sa az előzőekben ismertetett módosításokhoz képest kisebb volumenű, de fontos részei is vannak. Lehetőséget teremt az elosztók számára nem a tulajdonukban álló közvilágítási elosztóhálózatok működtetésére. Itt említhető még a földkábelek létesítésére vonat kozó rendelkezések pontosítása, amely látszólag egy parciális kérdés, de számos magánépítkező mindennapi gondjait oldja meg, többletfeladatok alól mentesíti őket. Hasonló a kiserőművi engedélyezések szabályainak egyszerűsítése is. A kormány előzőekben rész letesen kitárgyalt rezsicsökkentési politikájának részeként idén júliustól hatósági áras a PBgáz. A földgázellátásról szóló törvény módosításában ehhez kapcsolódó pontosításokat javasoltunk. Emellett sor kerül a földgázellátásról szóló törvény és a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal státustörvényének harmonizációjára, a hivatal elnökének biztosított rendeletalkotási felhatalmazással összefüggésben. Egyebek mellett engedjék meg, hogy néhány szót szóljak az atomenergiáról szóló törvény módosítá sával kapcsolatos, a hatásterületre és ezzel összefüggésben az ügyféli minőség megállapítására vonatkozó rendelkezéssel kapcsolatos, a vita korábbi szakaszában elhangzott aggályokra reagálva. A hatásterületre vonatkozó rendelkezések megalkotása az atomtörv ény jelenlegi szabályozásához képest nem jelent koncepcionális változást. A módosítás célja az, hogy az atomtörvény jelenlegi szabályozási koncepciójához illeszkedve a nukleáris létesítményekkel kapcsolatban lefolytatandó összes eljárásban egyértelműen meg határozásra kerüljön a hatásterület, és ezáltal legyen megállapítható az érintett ügyfelek köre. Ismételten szeretném jelezni, hogy a törvénymódosítás az érintett szakmai és társadalmi szervezetekkel széles körben egyeztetésre került, akiktől a módosítássa l kapcsolatban kifogás nem érkezett. A víziközműszolgáltatásokról szóló törvény elfogadása óta a jogalkalmazási gyakorlatban kialakult tapasztalatok időszerűvé tették a törvény jelenlegi módosítását. A törvény végrehajtási rendeletének megalkotása után eg yértelművé vált, hogy bizonyos tárgykörök rendeleti szabályozási szint helyett törvényi szintű szabályozást igényelnek, tehát megemeltük az egyes szabályozások súlyát. Ilyen a kiszabható bírság, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal adatkezelé sére vonatkozó szabályok. Az előbb említettekkel új eszközöket kap a hivatal a szankcionálási lehetőségek területén, ugyanakkor ehhez szorosan kapcsolódva megfelelő garanciális szabályok is rögzítésre kerültek. A víziközműszolgáltatásról szóló törvény a k iszabható bírság mértékét meghatározó új melléklettel egészült ki. A szociális közműszolgáltatás területén bevezetett szabályozási irányt követve a törvénymódosítás nagyobb védelmet biztosít a felhasználók számára. A tervezet ugyanis megengedi, hogy bizony os feltételekkel az elszámolás alapját a mellékvízmérőn mért fogyasztás képezze, így az ezt követően a nem fizető lakóknál keletkezett tartozás a számlákat kiegyenlítő felhasználókat nem érinti. A tervezetben megjelenő védendő felhasználók intézményének sz abályozása közvetlenül összefüggésbe hozható a rezsicsökkentési törekvésekkel, hiszen a legrászorultabbaknak, a nehéz körülmények között élőknek nyújt valódi segítséget. A törvénymódosítás az EU vonatkozó irányelve alapján a szociális ellátásról szóló, kül ön jogszabályban meghatározott szociálisan rászoruló felhasználók számára biztosít kedvezményeket, valamint a fogyatékkal élő embereknek nyújt az igényeiknek megfelelő bánásmódot. Jelentős módosítás, hogy a jelenlegi víziközműszolgáltatóknak is lehetőségü k lesz más szervezetekhez hasonlóan adókedvezmény igénybevételére, amennyiben az integráció következtében víziközművagyont ruháznak át az ellátásért felelősre.
