Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 26 (329. szám) - Egyes törvényeknek a gyermekgondozási ellátások átalakításával, valamint a szociális hozzájárulási adó megfizetése alóli kedvezmény bővítésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - GÚR NÁNDOR (MSZP):
3732 ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő asszo ny. Nem kívántam gondolatmenetét megzavarni, de tájékoztatnom kell, és legközelebb már nem lesz lehetősége rá, az általános vita lezárult, ön mind a hat percen keresztül az általános vitát folytatta. Kérem, ezt legközelebb ne tegye. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Gúr Nándor képviselő úr. Megadom a szót, képviselő úr. GÚR NÁNDOR (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Csak azért, hogy ne legyen ilyen konfliktusos helyzet kialakulásának az esélye sem, ezért szeretném jelezni az elnök úrnak, hogy a módosító javaslatok tekintetében itt a második szakaszban a 3., 5., 6. és 9. módosító pontokkal fogok majd foglalkozni. Ehhez illesztetten, nem általános vitát lefolytatva, de egy gondolatot bevezetőként kénytelen vagyok elmondani, az pedig az, amiről E rtsey Katalin is beszélt egyébként, hogy az ellátás melletti munkavégzés fontossága miért adatik meg. Egyszerűen azért, mert ez adja meg az esélyét annak, hogy az a fajta motiváltság meglegyen, amelynek a felkeltését ezen törvénytervezet keretei között meg próbálta kialakítani a kormány. Tehát akkor és amikor 2006tól 2011ig az ellátás mellett volt lehetőség a munkavégzésre és 2011 és ’13 között nem, akkor ezek nyilván ellentétes tendenciák formálását alakították ki. Nem véletlenszerű, hogy nem született tö bb gyermek Magyarországon ezekben az esztendőkben, három és fél év óta, ami a hátunk mögött van a kormányváltás után. A 3. módosítási javaslat ebben a kettes szakaszos tárgyalásban az anyasági ellátás kérdéskörét érinti. Pál Béla képviselőtársam említette is, nem tartjuk jónak azt, hogy ilyen címszó alatt fut az ellátás, a támogatás, hiszen itt a gyermek gondozásáról szól a történet és nem az anya anyasági ellátásáról. Nem csak az anyát érintheti meg ez a történhet, egy családban nyilván az apa is igénybe v eheti ezeket a támogatási formákat. Ezért javasoljuk azt, hogy gyermekgondozási ellátás címszó alatt fusson a támogatás. Az 5. módosító javaslatra részleteiben nem fogok kitérni, itt csak arra szeretném még egyszer a figyelmet felhívni, hogy azokat a ponto sító javaslatokat, amelyeket megtettünk, jó szívvel ajánljuk a kormány figyelmébe, és remélhetőleg integrálja is a végső fázisban a dolgokhoz illesztetten. A kettes szakaszon belül a 6. módosító javaslat a gyesre jogosultaknak a kötelezettségeit érinti. It t újólag és még egyszer, kicsit részletesebben kibontva, szeretném megerősíteni mindazt, ami a kötelezettségek bejelentésének a szükségszerűtlenségét érinti. A munkavállalótól, amikor elvárják azt, hogy mit dolgozik és mennyi időtartamban végzi ezt a munká t, akkor ez egy teljesen felesleges, abszurd elvárás, egyszerűen azért, mert duplikálja, triplikálja, megsokszorozza azokat az adminisztrációs terheket, amiből így is nagyon sok van Magyarországon, egyszerűen azért, mert a munkaadók - hangsúlyozni szeretné m - hónapról hónapra, minden egyes foglalkoztatottat érintően, arról is, hogy milyen tevékenységet, milyen beosztásban, mennyi jövedelemért, tehát a mit, a hogyant, a mennyiért kérdésekre adott választ kötelesek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé megtenni. Magyarul: akkor, amikor olyan elvárások fogalmazódnak meg, hogy a gyesre jogosult kötelezett ezekre a kérdésekre úgymond válaszolni, hogy mit és mennyi időt dolgozik adott helyeken, akkor ez egy teljesen felesleges elvárás. Még egyszer: a munkaadóknak van ilyen kötelezettsége, ne akarják rákényszeríteni feleslegesen a munkavállalókat erre. Ami az én értékrendem szerint ebben a szakaszban a legfontosabb módosító javaslati pontot, a 9. pontot érinti, azt az úgymond diplomásgyed kérdésköréhez rendeljük hozzá. Még egyszer hangsúlyozom, hogy a gyermek születését megelőző két éven belül felsőfokú alapképzésben vagy más típusú felsőfokú oktatási intézményrendszer kereteihez illeszkedő képzésekben való részvétel tekintetében azt írja elő ma, jelen pillanatban még a törvénytervezet, hogy csak a magyar nyelvű képzéseknél vehető igénybe, vehető számításba mindaz a kedvezménysor, amiről szó esik. Abszolút helytelennek ítéljük, és arra kérjük a kormányt, hogy fontolja meg azt, hogy ez így nincs rendjén, egyszerűen azért, mert számos idegen nyelvű képzés van ma Magyarországon, Magyarországon is,