Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 26 (329. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Jakab István): - PÁLFFY ISTVÁN (KDNP):
3719 energiaköltségmegtakarítást érünk el a központosított közbeszerzésekkel. Tehát nagyon keményen dolgozunk azért, hogy ez kezelhető legyen, és a kórházak is nagyon keményen dolgoznak ez en. A kórházi integráció, a gazdasági társaságból való visszaalakítás: konszolidációs tárgyalásokon volt olyan intézmény, amely arról számolt be, hogy azáltal, hogy felszámolta a gazdasági társasági világot, most éves szintre vetítve egymilliárd forinttal olcsóbban ketyeg. Tehát ezeket a feladatokat el kell végeznünk ahhoz, hogy teljes lehessen a konszolidáció. Visszatérve a népegészségügyi kérdésekre: a politikai bátorságot, a politikai akaratot említette. Népegészségügyi termékadó, a nemdohányzók védelmér ől szóló jogszabály, 3 ezer gyógyszernek az olcsítása - hogy így beszéljek erről , a vaklicit a gyógyszerkiadásainkat - az állam gyógyszerkiadásait és a betegek gyógyszerkiadásait - csökkentette. Mi ez, ha nem egy nagyon kemény politikai elszántság és pol itikai akarat, hogy ezekkel az érdekcsoportokkal szembemenve, például a transzzsírsav kitiltásával nem engedjük, hogy bármire rászoktassák és bármivel mérgezhessék a magyar polgárokat? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Úgyho gy megvan a népegészségügyi változásért a politikai akarat. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm az államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett P álffy István képviselő úr, a KDNP képviselőcsoportjából: “A magyarok helyzete a keleti partnerség függvényében” címmel. Megadom a szót, képviselő úr. PÁLFFY ISTVÁN (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Holnap a kárpátaljai magyarok jövőjét jelentősen befolyásoló csúcstalálkozóra kerül sor a litvániai Vilniusban. Szerdán kezdődik az Európai Unió vilniusi csúcsa, a litván soros elnökség záróeseménye. Sokáig azt vártuk, hogy Ukrajna ezen a találkozón aláírja az EUval kötendő társulási megállapodást, ami ebben az esetben szabadkereskedelmi megállapodást is jelent. Mi, magyarok nyilván azért követtük kitüntetett figyelemmel a keleti partnerségi folyamatot, mert a Kárpátalján élő magyarok szempontjából sorsdöntő az ukrán uniós integráció. A csatlakozással megnyílnának a piacok, és az Unió négy szabadkereskedelmi elve szerint a tőke, az áru, a pénz és a munkaerő áramlása, ráadásul ebben az esetben ez a szabadkereskedelmi megállapodás gyorsítaná ezt a folyamatot. Az ukrán állampolgárok joggal számíthattak arra, hogy egy vízumkönnyítéssel az Unió további gesztust gyakorol irányukba, és már a taggá válás előtt megnyílnak számukra a határok. Tisztelt Képviselőtársaim! Sajnos azonban úgy látszik, hogy mindez csak a jövő zenéje, Kijevben ugyanis az ukrán kormány az utolsó pillanatban leállította a társulási szerződés aláírásának előkészületeit, ami magyarul annyit jelent, hogy Janukovics elnök Vilniusban nem fogja elővenni a tollát és odabiggyeszteni erre a dokumentumra a szignóját, várhatóan el sem megy. Mi következik mindebből a kárpátaljai magyarok számára? Vegyük sorra először is a hátrányokat, a látszólagos pillanatnyi hátrányokat, mert az, hogy Ukrajna végül nem készítette el az európai csatlakozási házi feladatot, nem alkotta meg a választójog i törvény és az igazságszolgáltatás reformját, azt jelenti, hogy hiába is jöttek nemrég olyan hírek Kijevből, hogy esetleg egy önálló magyar választókerületet is létrehoznának, ez ismét távolabbi perspektíva lehet. Az is hátrányt jelent, hogy jó darabig ne m lesz egy olyan európai ernyő a kárpátaljai magyarok feje fölött, amely valamicske védelmet mégiscsak biztosít az anyanyelv használata során, és bizonyos jogokat mégiscsak jelent a kárpátaljai magyarok számára az egyéni és a közösségi autonómia, jogaik te kintetében. Mert tudjuk, látjuk, a Kárpátmedencei magyar autonómiatörekvések ezt jól mutatják, hogy az Európai Unió sem intézményesen, sem politikailag nem siet ezeknek a támogatására, de mégis az európai charta szelleme - a szelleme legalább - a védelméb e vesz egyenlően minden egyes uniós polgárt, legyen az kárpátaljai magyar vagy bárki más. Ebben a helyzetben az is várat magára, hogy a magyar kormány egyértelmű feltételeket tudjon
