Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 25 (328. szám) - A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - JAKAB ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
3690 Szintén életszerűnek tartom azt is, hogy sok olyan település lehet, ahol nem minden földhasználó érzi majd magát feltétlenül érintettnek, vagy nem fogja ez a történet annyira megérinteni őt, hogy elmegy majd és szavazni fog, ahog y láttuk ezt az agrárkamarai választásokon is, ahol 7 százalék ment el szavazni, ahogy az már elhangzott. Egy hasonló aránynál könnyen előfordulhat az, hogy olyanok döntenek ilyen fajsúlyos kérdésekben, ami évtizedekre vagy akár még hosszabb időre meghatár ozza egyegy település lehetőségeit, a fejlődését, azt, hogy milyen utat választ. Igenis megvan ez a veszély, hogy néhány érdekeltség fogja ezt eldönteni, ahogy mondtam, akár több száz településen is. De vannak itt komolyabb problémák is, amiket GaudiNagy Tamás képviselőtársam is említett. Ezek is azt mondatják velünk, hogy bizony nem lehet elfogadni ezt a módosítást. Ez sajnos ugyanazt a hibás logikát követi, amit az eredeti földforgalmi törvény követ . Épp ezért csak ismétlem magam: nem fogjuk tudni támogatni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen. A következő felszólaló Jakab István, az Országgyűlés alelnöke. Parancsoljon, alelnök úr! JAKAB ISTVÁN (Fide sz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén a helyi földbizottságokkal kapcsolatban vagyok kénytelen reagálni. Én úgy emlékszem, és elég pontosan, hogy az volt a rendező elv, és ebben mindenki egyetértett, hogy a saját sorsáról a helyben lakó, helyben gazdálkodó emberek döntsenek. Ajánlom képviselőtársaim szíves figyelmébe, hogy aki ma gazdálkodni akar, magyarul, bérbe van adva a földje, de ő vagy a gyereke gazdálkodni akar - nyilván ha egy családi gazdaságon belül van , akkor az adott g azdasági év végével vissza tudja venni a földet, tehát megvan a lehetősége a gazdálkodásra - ez az egyik. A másik: egyetértve Font elnök úrral, hát kinek a kezébe kell tenni a döntést, ha nem azokéba, akik ott és abból akarnak megélni, ahol a földjük van é s gazdálkodnak. A harmadik: szeretném aláhúzni, hogy nem tudja egy család birtokolni a település döntéshozó tagjainak a létszámát, ugyanis mennyi őstermelő van egy településen. Kizárta valaki az őstermelőket? Megvan a szavazati joguk? Hát drága kollégáim, kedves képviselőtársaim, mozgósítani kell az embereket, hogy menjenek el. Azt gondolom, hogy ez feladat és lehetőség. Nem tisztem kommentálni a kamarai ügyet, nem is kívánok beleavatkozni, azonban szíves figyelmükbe ajánlok egyetlen adatot. Képviselőtársai m, 17 ezer gazda vett részt a szavazáson, az előző agrárkamarai létszámnak a fele. Ezt azért ajánlom szíves figyelmükbe. Köszönöm. ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, alelnök úr. Magyar Zoltán képviselő úr, parancsoljon! MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik) : Kö szönöm a szót. Jakab képviselőtársamra kénytelen vagyok reagálni. Azért azt szögezzük le, én azzal nem dicsértem az előző kamarát, hogy a mostanit kritizáltam, meg a részvételi arányt. Számtalanszor elmondtuk már, hogy a szocialista időkben létrejött kamar ai rendszert alapjaiban meg kellett változtatni, ebben nincs vita közöttünk. De amikor azt mondja, hogy kinek másnak kellene döntenie, mint a mostani földhasználóknak, a helyben élőknek, akkor azokra is gondol, akiknek kiskaput hagytak az állami földek ter ületén? Arra is gondol, amely példát már többször felhoztam itt a Házban, hogy GyőrMosonSopron megye és KomáromEsztergom megye 4500 hektár állami földjét olyanokkal nyúlatják le éppen ezekben az órákban is, akik egyetlenegy nap alatt hoztak létre 16 cég et egy jól ismert kormány közeli nagybirtok
