Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 25 (328. szám) - A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - PÓCS JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - FONT SÁNDOR (Fidesz):
3679 itt elsősorban az ellenzéket említeném meg, mert ők is belátták, hogy technikailag márpedig ezek az eljárási szabályok szükségeltetnek. Természetesen a viták - én csak a bizottsági ülés vitájára szeretnék még visszautalni, könnyen lehet, h ogy az is most itt elő fog kerülni a plenáris ülésen - az osztatlan közös tulajdonok használati kérdésköréről szóltak. Ez egy tályogos seb a magyar mezőgazdaságban, amikor sajnálatosan, akkor a ’9497es időszak gyorsgyors kárpótlási lezárása végett egysz erűen az az ötlete támadt az akkori kormányzó pártnak, hogy egyes nagy területeket, amelyek kárpótlásra kijelölésre kerültek, azokat ne írjuk szét név szerint a jogos kárpótolandó tulajdonosoknak, hanem a száz hektárnak legyen 7080 tulajdonosa, aztán majd egymás közt ott művelgetik, vagy nem művelgetik. Hát így jutottunk el a körülbelüli másfél millió hektár osztatlan közös birtokhasználatig, és mind a mai napig egy nagyon komoly problémája a magyar mezőgazdaság fejlődésének, a tulajdonjog kérdésének, és e bből adódóan a földhasználat kérdésének és netán a földeladás kérdésének, hogy ki mikor, milyen lehetőséggel tudja az osztatlan közös tulajdonában lévő tulajdonrészét használatba venni vagy netán továbbadni valakinek. És erre számtalan csalafinta megoldást láttunk az előző időszakban, és tény, hogy még az akkori kormányoldal, az előző ciklusra gondolok, ők is azt mondták, hogy itt azért valamit rendezni kellene, mert ne lehessen már színes tévéért meg mobiltelefonért földrészleteket csak úgy cserélgetni, és tulajdonhoz jutni. Tehát jó néhány kiskaput valóban közös érdek miatt elkezdtünk bezárni, de egyet azért tisztázzunk: senki annyi pénzt még nem biztosított, hogy az osztatlan közös területeket szétírjuk, és névre írjuk. Évente most a kétmilliárdos összege t merem itt megemlíteni, de aki figyelte a 2014es költségvetés most éppen lezáruló fejezeteinek a vitáját, az láthatja, hogy a Nemzeti Földalapnak egy jelentős forrásbevételt állítottunk be, a 3 hektárnál kisebb földterületek eladásából származhat ez a fo rrásbevétel, ha jól emlékszem, 8 vagy 9 milliárd forint környékén van ez a bevétel, amellyel tovább bővíthető az állam első helyre sorolása miatt az esetleges állami földvásárlás, azaz a Nemzeti Földalap fogja ezt technikailag megvásárolni. Tehát jelentős mozgásteret adtunk arra, hogy ha bármilyen mozgás kikényszerül itt adásvétel tekintetében, legyen az osztatlan közös tulajdonon belüli vagy pedig egyedi helyrajzi számmal rendelkező terület, akkor az állam ott meg tudjon jelenni vásárlóként is. Mindezeket a szabályokat is természetesen rögzíteni kell eljárási szabályok tekintetében. Tehát visszatérek: az osztatlan közös földtulajdon néhány eljáró részében tisztázni kellett, hogy akkor most mi fog történni, ha a kétharmados földtörvény hatályos lesz, életbe lép azzal a négylépcsős életbelépésével, amit egyébként már sokan ismerünk. Egyébként az osztatlan közösnél jellemzően a legnagyobb viták alakultak ki az utóbbi időkben, egyrészt mert felgyorsult a földforgalom, és látható volt, hogy az elmúlt húsz év köve tkeztében olyan nehéz helyzetek álltak elő, hogy az osztatlan közös tulajdonosai nem tudták fellelni egymást, hogy a közös vagyonukról egységes határozatban döntsenek, bonyolított vázrajzi térképeket kellett tenniük a művelés megosztásához. Most mindmind, hála istennek, az egyszerűsítés irányába fogunk elmenni, aki elolvasta, legalábbis az jól látja. Tehát nyugodtan mondom, hogy olyan technikai jellegű indítvány is ez egyben, amely a hétköznapi gazdálkodók életét egyszerűsíti. És akkor térjünk vissza a hel yi földbizottságok kérdéséhez, és én nagyon kérem képviselőtársaimat, hogy ide ne hozzák a Nemzeti Agrárkamara által jelen időben is zajló helyi földbizottságainak a felállítását. Az egy külön szerv, és teszi a dolgát. De egy esetben van egy átfedés, és it t nem fogadom el Gőgös Zoltán szavait, aki jól érti ezt a rendszert volt államtitkárként, én ezzel tisztában vagyok, és épp ezért nem fogadom el tőle, hogy összemossa a Nemzeti Agrárkamara által felállított és az ő saját döntésük által létrehozandó helyi f öldbizottságokat, a most (Az elnök csenget.) éppen vitatott törvény által, törvényi szabályozás keretében felállítandó helyi földbizottságokkal. És fogok még szólni…
