Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 11 (301. szám) - Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása című törvényjavaslat részletes vitája - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
356 Megnyitom a részletes vita negyedik szakaszát az ajánlás 6. és a hozzákapcsolódó 7. és 8. pontjaira. Megadom a szót elsőként Staudt Gábornak, a Jobbik képviselőjének. DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik) : Köszönöm szépen. Tis ztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 8. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni, annál is inkább, mert egy olyan jogdogmatikai problémakört próbálunk benne kijavítani, amelyről azt gondolom, hogy a kormány számára is elfogadhatóan ki kellene javítani. Ugyanis az Országos Bírósági Hivatal mellett az Országos Bírói Tanács is belekerül az alaptörvénybe, ami természetesen jó és támogatandó, és örülünk neki, hogy nagyobb legitimitást kap az Országos Bírói Tanács, viszont az a megfogalmazás, amivel élnek, és ahogy megp róbálják beemelni ezt a szervet, az nem tökéletesen felel meg a magyar nyelv szabályainak. Ez még a kisebbik baj lenne, ezt még lehetne módosítani. Viszont ami a nagyobbik probléma, hogy az Országos Bírói Tanács tagjait az egyébként ebben a ciklusban elfog adott 2011. évi CLXI. törvény 88. §a alapján maguk a bírák választják, pontosabban a bírák küldöttértekezlete a saját tagjai közül választja a 14 tagját az Országos Bírói Tanácsnak, és a Kúria elnöke mint 15. tag úgymond hivatalból tagja ennek a tanácsnak . Ez ebben a sarkalatos törvényben rögzítésre került, ezzel nem is lenne probléma, viszont az a nem megfelelő megfogalmazás, ahogy önök itt beépítenék az alaptörvénybe, arra vezet, hogy a sarkalatos törvényben egy pontosabb meghatározás lesz, és az alaptör vény elmarad emögött, ami a jogi hierarchiát nézve semmiképpen nem jó. Az alaptörvény ugyanis úgy fogalmaz, hogy az Országos Bírói Tanács további tagjait - ez a javasolt módosítás a kormányzat részéről - a bírák választják sarkalatos törvényben meghatározo tt módon. Ebben nem szerepel, hogy nekik bíráknak kell lenniük, vagy a bírák közül választják. Igaz, hogy a sarkalatos törvényben önök ezt leírták, de a sarkalatos törvény módosulhat később is, önök is módosíthatják, és ahogy elmondtam, a hierarchiának az felelne meg, ha átemelnénk azt a megfogalmazást a sarkalatos törvényből, a bíróságok szervezetéről szóló törvényből, amely úgy szólna, hogy a bírák küldöttértekezlete által a küldöttek közül megválasztott bírák lennének a tagjai az Országos Bírói Tanácsnak . Arra kérem az államtitkár urat, hogy gondolják át ezt a pontosítást. Vagy ha nem teszik, akkor kénytelenek vagyunk arra gondolni, hogy esetleg a jövőben arra készülnek, hogy bírák által választott, de nem feltétlenül bírák fogják ellátni az Országos Bíró i Tanácsban a teendőket. Az államtitkár úr féligmeddig bólogat, úgy látom - nagyon örülnék, ha erre esetleg reagálna. Ez nem lenne egy jó irány, hiszen ha már nagyobb legitimitást adunk az Országos Bírói Tanácsnak, és szeretnénk, ha a jogkörei is kibővüln ének, főleg az Országos Bírósági Hivatal fölötti kontroll és felügyelet tekintetében, akkor elvárható az, hogy ez a bírók közül választott egyfajta csúcs önkormányzati szerv legyen. Ennek a jelenlegi sarkalatos törvény, a bíróságok szervezetéről szóló sark alatos törvény megfelel, viszont ha így elfogadják ezt az alaptörvénymódosítást, akkor sajnálatos módon az alaptörvény nem fog megfelelni, és ez szerintem nem az az út, amin el kellene közösen indulnunk. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos ta ps a Jobbik padsoraiban.) (17.30) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Kétperces reagálásra megadom a szót Répássy Róbert államtitkár úrnak. DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Azért nem támogatjuk a módosító javas latot, mert egyrészt azt a kérdést, hogy a bírák milyen szabályok szerint, hogyan választanak, így például hogy közvetve vagy közvetlenül választanake a bírák - jelenleg küldöttek útján, tehát elektorok útján választják meg az Országos Bírói Tanácsot , e zt a kérdést nem akarjuk az alaptörvényben eldönteni. Tehát nem véletlen, hogy az alaptörvény nem tartalmazza az önök által javasolt közvetett választási módszert egyrészt, másrészt pedig valóban nem lenne szerencsés kizárni azt, hogy a bírák akár hosszú t ávon - persze ehhez
