Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 11 (301. szám) - Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása című törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - LENDVAI ILDIKÓ (MSZP):
352 ü gyekről van szó, az eljárásokat nem engedi elhúzódni, és a jogkövető állampolgároknak megfelelő időn belül jogsegélyt és egyfajta döntést tud hozni, és vagy folytatódni tud az alapügy, vagy az alkotmányjogi panasz esetén lezárásra kerülhet a panaszeljárás. Minden más esetben viszont ez oly kevés ügyet érint, gondolok itt, ahogy említettem, az országgyűlési képviselők egynegyede által kezdeményezhető eljárásokra - erre talán sor sem került az új eljárás bevezetése óta , vagy akár a jogszabályok nemzetközi s zerződésbe ütközésére vonatkozó normakontroll szintén nem túl gyakori. Úgyhogy mindent összevetve lehet és kell is az Alkotmánybíróságot határidők közé szorítani. Ha esetleg felmerülne még olyan kérdés vagy infrastrukturális igény az Alkotmánybíróság ré széről, ami ennek a megvalósulásához kell, akkor arra inkább szánjunk pluszforrásokat, de ne engedjük azt, hogy parttalan eljárások kezdődhessenek, és az a gyakorlat, ami egyébként végigkísérte a 90es évektől az Alkotmánybíróság működését, hogy akár 810 évig is ülhettek egy döntésen, ez ne ismétlődhessen meg, és egy valóban hatékony szervként működhessen az Alkotmánybíróság. Ezért kérem a 4. ajánlási pontban megfogalmazott, Gyüre képviselőtársammal benyújtott módosító javaslatunk támogatását. Köszönöm szé pen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : A következő felszólaló Lendvai Ildikó, az MSZP képviselője. LENDVAI ILDIKÓ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Majdnem azt mondtam, hogy hölgyek é s urak, de urak ebben az esetben. Az 5. ajánlásszámú módosítóhoz szeretnék hozzászólni, amit Mesterházy Attila és Schiffer képviselő úr jegyez. Ez a módosító indítvány annak a képtelen, abszurd és fordított logikának próbál bizonyos fokig gátat vetni, hogy az alkotmányellenesnek ítélt törvényeket az alaptörvény egyszerű módosításával próbálja így valahogy alkotmányossá tenni a parlamenti többség. A normális logika mindnyájan tudjuk, hogy micsoda: az Alkotmánybíróság arra való, hogy megvizsgálja az alkotmánn yal, most alaptörvénnyel való összhangot, és ha valamit jogellenesnek ítél, akkor normális, és remélem, a kormánypárti kollégák véleménye szerint is tipikus és általánosan követhető esetben a törvényt kellene módosítani. Az utóbbi időben azonban jó néhány súlyos törvény, súlyos jogszabály esetében nem ez történt. Ha emlékszünk az egyházi törvény vitájára, a családtámogatási törvény vitájára vagy éppen a mai napon napirendre kerülő szabálysértési törvény hajléktalanokkal foglalkozó passzusainak beiktatására, akkor éppenséggel ez a fordítottnak, abszurdnak, képtelennek nevezett logika érvényesült: ha valami nem tetszett az Alkotmánybíróságnak, akkor fityiszt mutattunk neki, és azt mondtuk, beírjuk az alaptörvénybe; na, most ugrálj, ha tudsz! (17.10) Ez nemcsak udvariatlan magatartás, de az alkotmányosság sorozatos sérelmének veszélyét vetheti föl. Természetesen nem gondolom azt, hogy az Alkotmánybíróság főnöke a parlamentnek, mert természetesen nem így van, azt sem gondolom, hogy ne a parlament vagy más esetekb en egy alkotmányozó nemzetgyűlés volna az alkotmányozó hatalom. Nem is azt javasolja tehát ez a módosító, hogy mostantól a parlament ne módosítson alaptörvényt, illetve alkotmányt, ez nagy butaság volna, hiszen olykor az élet is megkívánja a módosítást. De éppen a hatalmi ágak különválasztása megköveteli, hogy az Alkotmánybíróságnak valami funkciója mégis legyen. Ha pedig korlátlan esetben gondolkodás nélkül, szinte azonnal módosíthatja az alaptörvényt a parlament, hogy túljárjon az Alkotmánybíróság eszén - elég átlátszó módon túljárva , akkor az Alkotmánybíróság funkciója tulajdonképpen kiüresedik. Beszélj csak te bolond, mondaná, ha ilyen udvariatlan lenne a magyar parlament, de szerencsére nem az, majd módosítom az alaptörvényt, aztán majd megnézzük, hog y jössz ki ebből, ugrálnod biztos, hogy nem lehet. Az egyes hatalmi ágak és hatalmi szervek rendeltetésszerű működése, ahogy mondtam, a hatalmi ágak szétválasztása és ami még talán ezeket is fölülírja, az alkotmányosság tisztelete és az
