Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 11 (301. szám) - A Normafa Park történelmi sportterületről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik):
336 Azt gondolom, hogy ezzel együtt azért vannak törvények ma Magyarországon, mert azok azt a jogbiztonságot teremtik meg, hogy adott esetben azok állampolgárok, akiknek jogos érdekük fűződik a beruházáshoz, illetve ahhoz az egész kö rnyezethez, érdemben bele tudjanak szólni. Tudjuk, hogy sajnos az ügyféljogokat igenigen erőteljesen beszűkítette pont a Fideszkormányzat, noha egyébként magát demokratikusnak vallja, és pont e tekintetben eléggé diktatórikus lépéseket tett - ez most egy másik kérdés , de mondom még egyszer, azt, hogy egy önkormányzati rendeletben megfogalmazható dolgot emel sarkalatos törvénnyé, és ugyanebbe a gondolkodási módba illik ez bele, mint amit Kövér László megfogalmazott, semmiképpen nem tudjuk elfogadni. Azza l együtt, hogy egyébként ez már a sokadik eleme ennek a történetnek, tudjuk, hogy ez az egész Istvánmezővel kezdődött, utána a budapesti agglomeráció területrendezési terve módosításával, aztán a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jellegű beruházásokra vo natkozó törvény módosításával, és így tovább - hosszan tudnánk sorolni ezt a sort , ez teljes egészében beleillik, mindazonáltal elfogadhatatlannak tartjuk továbbra is ezt a gyakorlatot. Már említettem a kisebbségi hozzászólásomban azt, hogy valamilyen ok nál fogva az erdővédelmi járulék és a csereerdősítés alól felmentést ad ez a törvényjavaslat a mindenkori tulajdonos számára. Tudjuk, hogy építtetőként az önkormányzat van megjelölve, illetve vagyonkezelőként az önkormányzat van megjelölve, mégsem igazán é rtem, hogy miért kellett ez alól az előírás alól felmentést adni. Ez egy kicsit azt üzeni szerintem a választópolgárok felé, hogy vannak egyenlők meg vannak egyenlőbbek. Pontosan ezen a helyen, ahol tudjuk, hogy sérülni fog a zöldfelület, hiszen nagyobb be építési arányt és intenzívebb beépítési lehetőséget biztosít a törvényjavaslat, nem gondolom, hogy ez egy építő jellegű javaslat, még akkor sem, ha adott esetben ezen valaki spórolhat. A következő kényes kérdés, mondjuk így, a beruházó személye. Tudom, hog y az építtető az önkormányzat, de egy másodpercig sem merül fel bennem az, hogy a megvalósító tényleg az önkormányzat lenne. Ugye, polgármester úr, nem kell túl messzire menni, nézzünk csak egy I. kerületi példát, ott is van olyan, hogy önkormányzati terül eten az önkormányzat egy sportcélú, tehát közcélokat megvalósító építmény felépítésébe egy magánberuházót vont be, méghozzá olyaténképpen, hogy a beruházó saját költségére épített meg egy sportcélú intézményt, úgy, hogy annak hasznát szedheti, nem tudom, ö tven évig. Tehát nem az ő tulajdona, csak éppen neki fial. Azt, hogy itt valami háttérberuházó van, vagy elképzelhető, hogy van egy ilyen beruházó, én föltételezem. Megmondom, hogy miért: azért, mert ma Magyarországon ez a gyakorlat. Elképzelhető, hogy ez egy extra kivétel, és a XII. kerületi önkormányzat a saját pénzét fogja beletenni, és ő fog ott hoteleket és egyéb sportcélú ingatlanokat építeni és így tovább, lehet, hogy ez a különleges kivétel. De hogy visszatérjek ehhez az I. kerületi példához, amit a z előbb említettem, ott is például mi történt, kiderült rövid úton, hogy a beruházónak, akit kiválasztottak a megvalósításra, nincs ám egy fillérje sem a zsebében, hanem mindent bankhitelből valósít meg. A bankhitelhez a bank valamifajta jelzálogot kért, v alami biztosítékot. Mi legyen ez a biztosíték? Maga az ingatlan, amin megvalósítják ezt a beruházást és így tovább, és a kör bezárult. Kik fogják kifizetni valójában ezt a beruházást nemcsak egyszeresen, hanem kétszeresen is? Az I. kerületi lakosok, akik i génybe veszik ennek a sportlétesítménynek a szolgáltatásait, mert egyszer kifizetik a beruházót, amikor a belépődíjat kifizetik, másrészt meg ki kell hogy fizessék a hitelt, ami a jelzálogot jelenti. Azt gondolom, amellett, hogy nagyon fontos, hogy fejless zünk egy közterületet, nagyon nem mindegy, hogy ez hogyan valósul meg, kinek a pénzéből és valójában kinek a költségén valósul meg. Adott esetben pedig, amikor egy területre helyi építési szabályzatot módosítunk, és a módosítás minden esetben sajnálatos mó don ma Magyarországon csak többletjogok adását jelentheti… - mert ha valakitől elvesszük ezeket a jogokat, akkor kártérítési kötelezettsége van az önkormányzatnak, de ha többletjogokat biztosítunk, az azt jelenti, hogy vagyoni értékű jogokat adunk át valak inek. Itt az állam fog valakinek vagyoni értékű jogokat átadni. Azért mondom, hogy valakinek, mert értelmezésem szerint ez nem a XII. kerületi önkormányzat. Ha igazam van, és bevonásra kerül egy
