Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 19 (326. szám) - Határozathozatal a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint a szabálysértési eljárásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről (2011. február-2013. február) szóló beszámoló, valamint a Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről (2011. február-2013. február) szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határoz... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DONCSEV ANDRÁS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DONCSEV ANDRÁS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
3326 Itt térnék vissza a mondandómra, és szeretnék önökre is reagálni. A harmadik szempont partnerként igyekszik tekinteni a romákra. Erre épül fel a 2011ben elfogadott felzárkóztatási stratégia is, hiszen nemcsak emberi jogi kérdés, hogy miképp élnek Magyarországon a roma emberek, hanem gazdasági és szociális kihívás is. A romák társadalmi és gazdasági integrációja a mi véleményünk szerint egy kétir ányú folyamat, amely egyaránt megköveteli a többség és a roma közösségek gondolkodásának a megváltozatását is. Ennek keretében alkottuk meg a stratégiát, amely a kora gyerekkortól kezdve a gyerekjólét, az oktatásképzés és a foglalkoztatás területén is szá mos helyen kezeli partnerként a romákat. Most nem szeretnék ebbe jobban belemélyedni, elég itt emlegetni a “Biztos kezdet” gyerekházakat, a bölcsődei és óvodai helyeket, az integrált pedagógiai rendszert, az Útravalóösztöndíjprogramokat. Ezek kapcsán szer etnék Mirkóczki képviselő úr felszólalására utalni: nem felel meg a valóságnak az, hogy nincs teljesítménymérés, hiszen például az Útravalóösztöndíjrendszerben is a tanulmányi eredménytől függ az ösztöndíj nagysága. Egyébként összesen 17 ezer diáknak adun k ösztöndíjat. Tehát az egész felzárkóztatási programban a gyerek kisgyerekkortól kezdve a foglalkoztatáson át a különböző segélyek biztosításáig mindenütt ott van a teljesítmény és a kölcsönösség elve. Ami a népszámlással kapcsolatos felvetést illeti Száv ay képviselő úr részéről: a kétéves beszámoló kezdettől, két évtizede a februártól februárig tartó intervallumban készül, és a KSH a feldolgozás folyamatából következően a 2011es adatokat a jelentés lezárását követően márciusban hozta nyilvánosságra. Ezér t nem készült részletes elemzés, azonban röviden áttekintettük a nemzetiségi adatokat, és úgy éreztük, hogy a jelentés tartalmával az alapszámok összefüggnek, hiszen megerősítik a nemzetiségpolitika irányát. Szintén a népszámlálással függ ö ssze az, amit Lendvai képviselő asszony vetett fel, hogy az országos önkormányzatok már 2010 óta tudják, hogy a népszámlálási adatok a támogatás során relevánsak lesznek, ezért ők maguk is komoly kampányt folytattak a népszámlálás előkészítése során az ide ntitás megvallása érdekében. Tehát pontosan tudták, milyen jelentősége van annak, hogy ki mit ír be. A nemzetiségi törvény egyeztetésével kapcsolatban: több körben egyeztettünk valamennyi országos önkormányzattal. Az egyetértési jog a nemzetiségi döntések esetében természetesen továbbra is fennáll, csupán az Alkotmánybíróság döntését kellett végrehajtanunk a jogszabályalkotásra vonatkozó egyetértési jog kényszerű megszüntetésével. Ami a támogatást illeti: a helyi és a területi nemzetiségi önkormányzatok tám ogatását szolgáló teljes keret nem csökkent, azonban feladatalapúvá vált a támogatás. Akik aktívabbak voltak az érdekvédelemben, azok lényegesen több támogatásban részesülhettek. A korábbi, egységesen 640 ezer forint támogatás így nagyobb szórást mutatott, 100 ezer és 2 millió forint között részesülhettek az arra pályázó önkormányzatok. Ez a rendszer meggyőződésünk szerint honorálja az aktív közösségi munkát. Az egyéb támogatási források sem csökkentek, egyes költségvetési tételek, például az országos nemze tiségi önkormányzatok intézményeinek a támogatása szinte minden önkormányzatnál nőtt. A nemzetiségpolitikai stratégiával kapcsolatos felvetéssel kapcsolatban azt szeretném elmondani, hogy a stratégia kidolgozása során a kormány által létrehozott emberi jog i munkacsoport nemzetiségi jogi csoportja több ízben kapott tájékoztatást a stratégia irányairól. A munkacsoport tagjai nemzetiségi civil szervezetek delegáltjai, akik saját jogon javaslatokat tehettek és tájékoztatták a közösségeket, és ezzel a javaslatté tellel éltek is. A stratégia tervezete rövid időn belül társadalmi egyeztetésre kerül. Az országos önkormányzatok közvetlenül is véleményezhetik, más szervezetek pedig a kormány honlapján tehetik meg észrevételeiket és javaslataikat. (12.00) Amit Osztolyká n képviselő asszony mondott, és akkor keretes szerkezetként itt zárnám le, hogy ön a részletességet hiányolta. De a nemzetiségi törvény a kormány számára beszámoló készítését írja elő, nem pedig elemzését. Az elemzés az érintettek, akár az Országgyűlés vag y a kutatók feladata. És
