Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 19 (326. szám) - Határozathozatal a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint a szabálysértési eljárásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről (2011. február-2013. február) szóló beszámoló, valamint a Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről (2011. február-2013. február) szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határoz... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - BERÉNYI LÁSZLÓ, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója, a napirendi pont előadója:
3308 egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz. A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzat okat hozhatnak létre. A Magyarországon élő nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, valamint a helyi és országos önkormányzataik megválasztásának szabályait sarkalatos törvény határozza meg.” Az elmúlt két év nemzetiségekkel kapcsolatos jogalk otási eredményei közül természetesen nem mehetünk el szó nélkül ezen sarkalatos törvény mellett, amelyet az Országgyűlés 2011. december 19én fogadott el a nemzetiségek jogairól címmel. Ebben a törvényben kerültek meghatározásra mind a közösségi, mind az e gyéni nemzetiségi jogok és kötelezettségek. A jogszabály egyértelművé teszi, hogy a nemzetiségi jogok és kötelezettségek a nemzetiséghez tartozó egyént és közösséget akkor illetik meg, ha identitását törvény vagy végrehajtására kiadott jogszabály által meg határozott módon kinyilvánítja. A törvény egyik nem titkolt célja az volt - sok egyéb jogszabályhoz hasonlóan , hogy az addig tapasztalható visszaéléseket a lehető legszélesebb körben megszüntesse. A nemzetiségekre rátelepedő etnobiznisszel kellett a jog területén is megvívni harcunkat. Ezt elősegítendő példaként említhetem, hogy az új nemzetiségi törvény a nemzetiségi önkormányzatalakítási jogot a népszámlálási adatokhoz köti. A népszámlálás egyébként 2011ben zajlott le Magyarországon. A nemzetiségi öna zonosság vállalásának számottevő növekedése igazolja - ahogyan a beszámoló is megjegyzi - a jogszabályalkotás és a nemzetpolitikai gyakorlat jó irányát, a társadalmi légkör kedvező alakulását. A népszámlálás adatai közelítenek tehát a realitáshoz. Ezt a ki jelentést leginkább a német és a roma nemzetiségűek száma jelzi, vagyis a valósághoz közeli létszámadatok. Az előttünk fekvő beszámoló foglalkozik a nemzetiségi önkormányzatok működésével és azok gyakorlati tapasztalataival is. A legfontosabb megjegyzés ez zel kapcsolatban, hogy az önkormányzatok működése törvényes, mely jelző nem feltétlen volt jellemző a 2010et megelőző időszakban. Az idézett nemzetiségek jogairól szóló törvény külön fejezetben önálló alcímek alá rendezi a nemzetiségek oktatási, kulturáli s önigazgatásának szabályait és médiajogait. Az országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények köre az elmúlt két évben tovább bővült, miközben további nemzetiségi önkormányzatok csatlakoztak az intézményfenntartók köréhez. 2 011ben a Szerb Országos Önkormányzat és a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata vette át a battonyai Szerb Általános Iskola és Óvoda, illetve a Magdu Lucian Román Általános Iskola és Óvoda fenntartását. 2012ben az MROÖ három, az Országos Roma Önko rmányzat három, az Országos Szlovén Önkormányzat kettő, a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata egy és az Országos Horvát Önkormányzat is egy további iskola fenntartását vette át. A folyamat nem zárult le, az országos nemzetiségi önkormányzatok tová bbi iskolák átvételének a szándékát jelezték a beszámoló szerint. A nemzetiségi oktatást értékelve ki kell emelnem, hogy számos, a roma gyermekek, tanulók oktatási esélyeinek javítását célzó intézkedés született, példaként említhetem akár az “ÚtravalóMaci ka” ösztöndíjprogramot. Úgy gondolom, hogy Magyarországon virágzik a nemzetiségi kultúra, és ezt nemcsak a cigányzene szeretete mondatja velem, bár kétségtelen tény, hogy ezen nemzeti értékünk nélkül szegényebbek lennénk. Szintén példaként kell megjegyezne m, hogy az országos nemzetiségi önkormányzatok az elmúlt években több olyan intézményt hoztak létre, amelyek a muzeális értékek gyűjtését, a gyűjtemények szakmai gondozását végzik. Országos önkormányzati intézményként működik az Országos Horvát Önkormányza t által alapított Magyarországi Horvátok Keresztény Gyűjteménye néven bejegyzett intézmény a Vas megyei Peresznyén, az Országos Roma Könyvtár, Levél- és Dokumentumtár, az Országos Roma Közérdekű Muzeális Gyűjtemény és Kiállítási Galéria, a Magyarországi Le ngyelség Múzeuma és Levéltára, a Magyarországi Ruszinok Közérdekű Muzeális Gyűjteménye és Kiállítóhelye, a Magyarországi Ruszinok Könyvtára vagy a Szlovák Dokumentációs Központ.
